Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)
Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben
E házban a boltozat alatt 8 hordó ágyú- és puskaporral telve, amelyekben 59 mázsa és 78 font lőpor található 120 fonttal számítva mázsáját. Egy másik helyen, a templom falába épített boltozatban van 199 puskaporos tonna, 59 mázsa és 78 font lőpor 120 fonttal számítva mázsáját."" Átszámítás után: a 95 mázsa 60 font = 5353,60 kg, és 59 mázsa 78 font kétszer, azaz összesen: 13370,56 kg. Ebben a mennyiségben nincs benne a tornyokban itt-ott található, vagy az 500 db cserépgránátban levő lőpor. Salétromkészletek: a Szent János-templom melletti kőépületben egy hordóban 15 mázsa salétromot találtak, egy másikban 6,5 mázsát. Egy másik, ugyancsak a templom oldalában levő házban szintén egy hordóban 8 mázsa salétrom volt, illetve ugyanitt lemértek 3 mázsát. 102 A salétromkészletek összesen 32,5 mázsára, 100 fonttal számítva mázsáját: 1820 kg-ra rúgtak. Kénkészletek: a palota alatti boltozatban, vagyis pincében, egy hordóban 7,5 mázsa ként, három tonnában 2,5 mázsa ként vettek számba. A Vitus mester által ágyúlőpor törésére kiadott kénből is visszamaradt 30 font. 103 Ha a több helyütt talált kénkészlet mennyiségét összeadjuk úgy, hogy 100 fontot számítunk egy bécsi mázsára, kiderül, 576,8 kg kénnel rendelkezett a vár. A meglevő kén- és salétromkészletek további jelentős mennyiségű, közel 2000 kg lőporkészítéshez voltak elegendők. A lőporkészítéssel kapcsolatos eszközök közül az 1553. július l-jén felvett leltározáskor egy lőportörő mozsarat is találtak a lajstrom készítői. 104 Az 1554. évi hadileltárban szerepelt egy, a lőpor gyártásához használt, 4 kölyűre járó őrlőmalom, de volt még egy lőportörő mozsár 2 hozzávaló törővel. Megtalálható ebben a leltárban még 2 selyemés 1 vasszita, valamint a gyártáshoz használt mérőedény. I05 Az egri vár állapotát vizsgáló bizottság, amely 1557. december 23. és 1558. február 2. között tartózkodott Egerben, megállapította, hogy a következő lőporkészítő eszközökre van szüksége a várnak: kézi mérlegre súlyokkal, két rézrostára (egyik a puskapor, a másik a szakállasok porának rostálásához kellett), továbbá a lőpor hordásához zacskóra. 106 Az 1560. november 22-diki leltározáskor az 5 kölyűre járó lőpormalom mellett megvolt még a sárgaréz lőportörő mozsár a hozzátartozó törővel. 107 Az 1562. május 15-diki leltárban összeírtak György mester házában egy porszáraztót, vagyis porszárítót. 108 Vid mester házában találtak egy öreg portörni való réz mozsarat törőivel, továbbá a nagy búzásház felett 2 db pornak való rostát. 109 Az 1564. évi hadileltár szerint az alábbi lőporgyártó eszközök és felszerelések voltak a várban: 4 db sértetlen rézeszköz (valószínű törőmozsár) a lőpor töréséhez, 4 db ép edény, avagy rézeszköz puskapor őrlésére, 2 db rossz, 1 db szénvonóvas. Az egri várnak ez időben létező szénégető házát is említették a leltárban, s a szénégető házban egyebek mellett egy szárazmalom teljes felszerelését őrizték. A búzás házában találtak a leltározók egy halom taplót, 2 db lőpor szárításához való asztalt. 110 1564-ben a belső várban, a Szent János-templom oldalában összeírták, hogy „az olasz szárazma101. LÉNÁRT Andor 1990. 54. 102. LÉNÁRT Andor 1990. 55. 103. LÉNÁRT Andor 1990. 56. 104. SUGÁR István 1975. b. 112. 105. SUGÁR István 1975. b. 114. 106. ILLÉSY János 1894. 225. 107. SUGÁR István 1975. b. 120. 108. SZABÓ Károly 1881. 750. 109. SZABÓ Károly 1881. 756. 110. LÉNÁRT Andor 1990. 55-57. 123
