Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben

nárok 1554 áprilisában készültek el a munkával.

47 1554-ben az ágyúkhoz való lőport maguk készítették, s a nagy lendülettel folyó lőporgyártáshoz egy selyemszitát szereztek be.

w A vár tüzérségéhez tartoztak a lőporkészítők, akik között pattantyúsmester is akadt. A lőport részben a vár szárazmalmában őrölték, részben az erre a célra készített nagy rézmozsarakban törték meg. A salétromot és a ként vásárolták, de a faszenet a vár kialkudott bérért égettette.

w Az 1551-1564 közötti években készített hadileltárak adatai is kiterjedt lőporgyártásról tudósítanak. Az 1551. évi hadileltár szerint a vár lőporkészlete a következő tételekből állt: az ágyúkhoz használt durvább szemcséjű lőporból 34 kis hordóban (tunella) 3613 libra, vagyis 2123,28 kg, a puskákba való lőporból 1720 librányi, vagyis 963,20 kg állt készen 20 tunellában. Ezenkívül volt még leméretlenül 9 teli és 8 félhordónyi különféle minőségű lőpor. Ezenkívül rendelkezett még Dobó a lőporkészítéshez szükséges kénből is 1 hordóban 300 libra, vagyis 168 kg mennyiséggel, és egy félhordónyi salétrommal. Az 1553. évi hadileltár szerint is tekintélyes lőporkészletet regisztrál, amelynek egy részét 1553 tavaszán szállították le. A puskaporból 54, a szakállas puskákhoz használt, durvább szemcséjű lőporból 149 tunella volt raktáron. A puskaporból - 43,5 kg-ot számítva egy tunellára - összesen 2249 kg, az ágyúlőporból 50,5 kg-ot véve egy tunellára 7524,5 kg volt a készletük. Ezenkívül kénből 1 tunella, másfél közepes hordónyi és 2 félhordónyi, a salétromból egy félhordónyi volt a készletük. A leltározás során egy lőportörő mozsarat is találtak. Az 1554. évi hadileltár során nem különböztették meg minőség szerint a lőport, hanem csak a tárolóedények számát írták össze. Eszerint a lőpor 4 hordót és 406 tunellát töltött meg, s volt ezenkívül 52 bőrzsák a lőpor szállítására. A lőporkészítéshez tároltak egy fél gönci hordó salétromot (kb. 78 kg) és súlyban meg nem állapítható ként. A lőporgyártás céljából egy 4 kölyűre járó őrlőmalom működött a várban, de volt még egy lőportörő mozsár 2 hozzávaló törővel. A gyártáshoz rendelkezésre állt 2 selyem- és 1 vasszita, valamint egy mérőedény. Az 1555. évi hadileltár szerint a lőporkészlet 308 mázsa és 28 libra. Megjegyzi a leltár, hogy a lőpor mázsáját 120 librával (67,20 kg) számították, szemben az addigi 100 librával (56 kg). így 1558. március l-jén a várban összesen 19718,32 kg lőport tároltak. Ezenkívül volt még 8 mázsa (448 kg) salétrom és 20 mázsa 3 libra (1121,68 kg) kén is a készletek között. A 4 kölyűre járó lőpormalom mellett még egy szárazmalom is található a várban, de az a leltározás idején - malomkövek hiányában - használaton kívül állt. Az 1560. évi hadileltár szerint 238 tunella lőport tároltak tunellákban, 1369,12 kg-ot hordókban. Ezenkívül 3 hordó kén, 15 mázsa (840 kg) salétrom volt raktáron. Az 5 kölyűre járó lőpormalom mellett megvolt még a sárgaréz lőportörő mozsár, a hozzávaló törővel.

100 Az egri vár 1564-es várleltára sem hagy kétséget afelől, hogy kiterjedt lőporgyártás folyt a várban. Ezt a nyersanyag- és lőporkészletek mellett a felszerelés is igazolja. Lőszerkészletek: a puskaporos házban a templom és a Szent Mihály-kápolna között 95 mázsa és 60 font ágyúlőport őriztek 100 fontot tartalmazó bécsi mérték szerint. 97. SUGÁR István 1984. 76. 98. SUGÁR István 1984. 82-88. 99. SUGÁR István 1975. a. 18. 100. SUGÁR István 1975. b. 108-120. 122