Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben

akadályokba - új találmányok miatti elavulás stb. - nem ütközött, és különösebb kockázattal sem járt.

91 A jelentős mennyiségű hadiszer felhalmozását lőporból, illetve annak alkotórészeiből már csak az is indokolja, hogy a korszakban minden egyes lövésnél a lövedék súlyának felére volt szükség lőporból. A megyebeli lőporgyártás központja évszázadokon keresztül - a vár rendkívüli hadi jelentősége miatt - Egerben volt, ahol a város vízi erőre berendezett lőportörő malmaiban, vagy az egri várban felállított száraz lőpormalmokban folyamatosan készítették a lőport. Várbeli száraz lőportörő malom Az egri vár felszerelései közt - mint korábban utaltam rá - a XVI. század elején már számottevő mennyiségű tűzfegyver volt, amelyhez a szükséges lőport bizonyos, hogy helyben elő tudták állítani. Énnek egyik fontos bizonyítéka az 1508-as leltár bejegyzései között megtalálható: „Morderium satis magnum et rotundum cupreum valens pro saletro, seu pulvere bombardarum et pixidum unum 1. "

92 Később megnövekedett a helyben előállított lőpor mennyisége, a gyártás jelentősége. A XVI. század közepén már országos jelentőségű puskaportörő malom működött Egerben, amelyet egy sorba állítottak Szigetvár, Gyula, Huszt, Fogaras és Trencsén hasonló lőportörőivel.

93 Az egri lőportörők létezésére a XVI. század derekától találunk adatokat. Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekéből tudjuk a következőt: „Félelmet vitéz Dobó nem mutatja Nagyobb része pornak megmaradt" - mondja. Maga huszonnégy tonna por csak vala Tizenkét kölyőt hamar alkottata. Éjjel-nappal a port kezdé töretni, Mert salétrom, kénkő sok vala néki, Molnárokat, kik megmaradtak kéri Két malomból egyet hamar alkotni. "

94 Tinódi sorai az 1552. október 4-én történt óriási robbanásra utalnak, amely a székesegyház sekrestyéjében következett be. Egy katona gondatlanságából felrobbant a lőporkészlet, s nagy pusztítást végzett a falakban, sőt a vár mindkét szárazlőpor-malmát romba döntötte.

95 A teljesen lerombolt malmot György, a molnár, Molnár Márton, egy Ferenc nevű ember és Galló Ferenc állították helyre a várszámadás szerint. A munkákból az olasz kőművesmesterek is kivették a részüket. Dobó az ostrom során megsemmisült szárazmalmok pótlására egy „tizenkét kölyőre", azaz törőmozsárra járó, újjáépített lőpormalmot készíttetett, amely szárazmalom volt.

% A vár 1552-es ostroma után, felkészülve egy esetleges újabb küzdelemre, két szárazmalmot is felállíttatott a várban Bornemissza Gergely várkapitány. A faragómol91. HECKEN AST Gusztáv 1959. 82. 92. Egy elég nagy, kerek, rézből való mozsár, amely alkalmas salétrom, ágyú-, és puskalőpor törésére. - E. KOVÁCS Péter 1992. 342. 93. KALMÁR János 1971. 153. 94. SUGÁR István 1974. 118. 95. SUGÁR István 1971. 84. 96. SUGÁR István 1974. 231-232. 121