Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Sugár István: Miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdinánd kezébe?

Minden kétséget kizáróan az oligarcha Perényi Péter egri szereplése és munkássága - mégha zömében már Varkocs Tamás várnagysága idejében történt is -, tárgyilagosan megítélve mindenképpen pozitívnak mondható. De nem hagyható említés nélkül az, hogy a Perényi-korszakot megelőzően is folyt már valamelyes szerény építőmunka a várban. A rendkívül gyér adatokból kiderült, hogy Szapolyai János uralma alatt, 1531-ben Chaby István várnagy a külső várban egy kis körbástyát emeltetett,

93 s éppen ő volt az első, aki jó meglátással felvetette a nagy kiterjedésű várnak két részre való választását.

94 Előtte Lóránt Péter várnagy említ Nádasdy Tamás nádorhoz intézett levelében egy meg nem határozott építkezést.

95 Bebek Imre nevéhez fűződik a külső vár keleti végében emelt két köralaprajzú fontos sarokvédmú: a Bebek-torony és a Bebek-bástya létesítése.

96 (A meglehetősen kalandos életpályájú férfiú

97 egri munkásságáról, szerepéről adósak a levéltári források.) Minden kétséget kizáróan bizonyos, hogy ezeket a várbeli építkezéseket az egri püspökség bevételeiből fedezték. Varkocs Tamás kemény kézzel bánt a püspöki falvak népével, s ez nyilvánvalóan nemcsak a Perényi-féle oligarchikus módszerre vall, de nem szabad elfelednünk, hogy a kétségtelenül tehetséges és nagy hatalmú várnagynak tűzön-vizen át biztosítania kellett a várbeli építkezések fedezetét is a püspökség mindennemű jövedelméből, így természetesen a tekintélyes bevételt jelentő északkelet-magyarországi vármegyék tizedeiből is. Varkocs, Perényiné tudtával nyíltan packázhatott a királyi Kamara tisztviselőivel, és adószedőit is megakadályozhatta munkáikban az egri vártartomány területén,

98 hiszen minden dénár, minden köböl búza és egyéb gabonaféleség, s kivált a nagy mennyiségben bedézsmált bor minden iccéje végsősoron Eger vára építését szolgálta, hiszen láthattuk, hogy viszonylag rövid idő alatt milyen számottevő építkezésre került sor Eger várában. Egyébként jellemző módon, még a várnak I. Ferdinánd király részére való 1548. július 20-án való átadása

983 előtt sietve, nyomban az aratás után, részben a maga számára behajtotta a behajtható dézsmákat elsősorban a vár körüli Egri Völgy püspöki falvaiban.

99 De így járt el a távolabbi Gyöngyöspüspöki és Solymospüspöki falvakban is, sőt Tarnazsadány, Méra és Zaránk nem egyházi birtokok sem kerülhették el sorsukat.

100 Perényi Péter már 1542-es egri várbeli tartózkodása idején behajtott püspöki bevételek zömét már megindított építkezéseinek a fedezésére használhatta fel. 1542. június 15-én ezért írt is sógorának, Thurzó Elek királyi helytartónak, hogy tiltsa el Wagner György kamarai tanácsost, hogy ne zaklassa Sáros vármegyét,

101 mely ugyanis az egri püspökség területéhez tartozott Egernek adni tizedeit. Werner minden bizonnyal a király részére tartott igényt ezekre a dézsmákra is; - noha Perényi már 1542 kora tavaszán megindította építkezéseit az egri várban. 93. TINÓDI Sebestyén 1984. In: Eger vár viadaljáról való ének. 150-152. sorok. -DERCSÉNYI Dezső 1972. 105. 94. TINÓDI Sebestyén 1984. In: Eger vár viadaljáról való ének. 153-154., 157. sorok 95. MOL. Magyar Kamarai Levéltár. Nádasdy Tamás levelei. Lóránt Péter levele. 96. TINÓDI Sebestyén 1984. In: Eger vár viadaljáról való ének. 161-164. sorok. 97. NAGY Iván 1857. 262. 98. BARTA Gábor 1979. 83. 98a. MOL. E fol. lat. 2128. I. 4. (554. 13. 4.). 99. BÁN Péter 1981.50. 100. BÁN Péter 1981. 22-50., 124. 101. WAGNER Carolus 1780. 36-37. 193