Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Sugár István: Miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdinánd kezébe?

Az egri várhoz tartozó püspöki birtokok 1551. évi urbáriumában is meglehetősen híven tükröződik a Varkocs-féle módszer hatása. Egy sor püspöki falu: Mezőhídvég, Magyarád, Tiszahalász, Sarud, Tiszaörvény és Gyöngyöspüspöki jobbágysága elpanaszolta, hogy „Warkocs úr idejében" „az elviselhetetlen szolgáltatások miatt" egy sor ház pusztán maradt, elhagyván lakói a súlyos terhek elől a falut. Eger város kiváltságos jogokkal rendelkező Szabadhelye sem kerülhette el bizonyos mértékig sorsát. Még 1551 szeptemberében is ebből az okból kifolyólag a fenti településeken 98 lakóházat vettek számba desertaként. A Borsod vármegyei Sajóhídvégen is Varkocs tisztjeinek tulajdonították a falu népességének a csökkenését, sőt emiatt az egész falu nyomorba jutott. De ez az összeírás arról tanúskodik, hogy még ekkor is érződött egy sor faluban a 25 esztendővel annak előtte való mohácsi vésszel kapcsolatos török dúlás, pusztítás hatása. Például az Eger melletti Felsőtárkány emiatt még 1551-ben is déserta maradt, s a falu soha többé nem kelt életre. De arról is vall ez az úrbéri számbavétel, hogy Varkocs Tamás idejében érzékeny török pusztítás is sújtotta a Heves megyei püspöki falvak egy részét: Kisbudát, Füzesabonyt, Kápolnát, Gyöngyössolymost, Makiárt. Sőt a vele szomszédos Kismaklárt Mohamed támadása örök időkre eltörölte. De még a távoli Borsod megyei (Hejő)Papi is megsínylette a törökök pusztítását. Nyilvánvaló, hogy e vármegyék többi települései sem kerülhették el a török dúlását, pusztítását. Az egri várhoz tartozó püspöki birtoktestből az 1551. évi urbariális összeírás 5 települést: Dobot, Pusztaszikszót, Szenpatakot, ~ Szentpatakot, Bútelket és Kiskompoltot desertaként regisztrált.

102 Mivel a török támadások pusztításaként csökkent a Varkocs által behajtható jövedelem - legalább is egyes években -, ez nyilván hozzájárulhatott ahhoz, hogy fokozottabb mértékben folyamodott a várnagy erőszakos eljárásokhoz, hogy jövedelmét biztosítsa, ez viszont tovább súlyosbította a települések jobbágysága életét. Az egri vár építkezését minden bizonnyal hátrányosan érintő török pusztítás mögött a törököknek 1545-1546-ban azon fokozott kívánsága húzódott meg, hogy Egert a hódítók maguknak követelték, még Ferdinánd követeinek a budai pasával való tárgyalás során is.

103 Ferdinánd fő célja: az egri vár elfoglalása Eger vára eljövendő sorsa szempontjából sorsdöntő eseményt jelentett Frangepán Ferenc püspöknek 1543. január 12. és 28. között bekövetkezett halála,

104 aki életében - s ez természetes is - foggal és körömmel ragaszkodott püspökségéhez s azon belül egri várához. Az egyházfő halála hirtelen lendületet adott a vár és a püspöki javak Habsburg-uralkodó részére való mihamarabbi megszerzéséhez. Ekkor már oly közelinek vélték Bécsben Eger megszerzését, hogy Frangepán halálát követően Nagy Ferenc személyében I. Ferdinánd ki is nevezte a vár első királyi várnagyát, akit azonban 1543 februárjában már mint elhunytat említenek.

105 Amikor Várday Pál királyi helytartó és esztergomi érsek jelentette a királynak Frangepán püspök halálát, egyben azt javasolta, hogy még mielőtt új egyházfőt nevezne 102. MOL, U. et. С. 1:1. - MOL. E. 14. 18. 103. HHuStA. Turcica, fasc. 5. convolut. Nr. I. es IV. 104. BUNYITAY Vince - RAPAICS Rajmund - KARÁCSONYI János IV. 1909. Nr. 161. SUGÁR István 1984. 239. 105. HHuStA. U. A. A. fasc. 50. (1543. február) - BUNYITAY Vince - RAPAICS RajmundKARÁCSONYI János IV. 1909. Nr. 177. 194