Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Sugár István: Miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdinánd kezébe?

tisztekkel. S mivel e tisztek zsoldhátrálékukat nem uruktól, az egri püspöktől, de a királytól várták, s e fontos ügyben az Egerben tartózkodó Perényi országos főkapitány járt el, kézenfekvőnek látszik, hogy a fentiek alapján megbeszélés tárgyát képezte az egri püspöki várnak valaminő formában királyi kézbe való átvétele, - nyilvánvalóan Perényi Péter országos főkapitánysága alatt. Sőt amikor 1542. április 25-én az egri provizor és várnagy a katonaság és a vár állapota ügyében I. Ferdinándhoz követet küldött egy egri kanonok személyében, az egyben Perényi Péter követe is volt.

60 Erre a fontos bécsi tárgyalásra utal az uralkodó május 13-án írt válasza, mely szerint Eger várának Perényi Péter részére való átadását egyelőre felfüggesztik, s e kérdésben meg kell várni Ferdinánd későbbi határozatát. Ugyanis feltétlenül be kell várni az elsősorban érintett Frangepán Ferenc egri egyházfőnek Velencéből való hazaérkezését, mivel az még 1541 decemberében odautazott.

61 A király e fontos elhatározásáról ugyanazon a napon értesítette Thurzó Elek helytartót is,

62 ami egyértelműen arra utal, hogy e rendkívül fontos és kényes ügyben ő is bele volt kapcsolva. Perényi Péter tehát mindenképpen örömmel, de közel sem önkényesen került először Egerbe, hanem éppen a Habsburg-uralkodó rendelte oda azzal, hogy ő hajtsa be az egri püspöki és káptalani jövedelmeket - de nyilván a királyi kincstár számára -, s hogy tőle függjön a vár. Perényi a tisztekkel egyetértésben tárgyalt I. Ferdinánddal avar átvételéről, melyet az uralkodó eleve nem utasított el, hanem jó megérzéssel tárgyalási alapnak tekintette, csak éppen az érintett Frangepán hazatértére várt. A fenti levéltári források szerint tehát Perényi Péter már 1542 kora tavasza óta Egerben tartózkodott, s a király tudtával és beleegyezésével szervezkedett ott katonailag mint országos főkapitány, sőt a püspök távollétében rátette a kezét Eger várára, de az uralkodó akkor láthatólag nem tett ellene semmit. Hogy 1542. augusztus 23-án Ferdinánd tudatában volt annak, hogy Perényi Péter Eger vára élén áll, tanúsítja két Nürnbergből írt levele is. Az egyikben egyenesen Perényinek hagyta meg, hogy az elfogott Dobó Ferencet biztonságos őrizet alatt tartsa Egerben. A másik levélben pedig ugyanezt a parancsot adta Frangepán Ferencnek és Perényi Péternek egyaránt.

63 Amint már sokan gyanították, - s amint azt maga Perényi már 1542. április 1-én és 5-én bizalmasan jelentette is királyának, hogy a Török Birodalom újból támadásra készülődik a Buda és Pest visszafoglalására szervezkedő császári erők ellen.

64 1542 szeptember-októberében Brandenburgi Joachim Budát ostrom alá vette 55 ezer főnyi seregével, melyben a magyar csapatokat Perényi Péter országos főkapitány vezette.

65 De az eredménytelen ostrom után a választófejedelem október 8-án Buda alól Esztergom irányába visszavonult hadával, s az Egerbe visszatérni szándékozó Perényi Pétert is Esztergomba vezényelte, ahol azután a vár spanyol parancsnoka, Martino de Liscano elfogatta és durva körülmények között Bécsbe kísértette,

66 Habsburg Ferdinánd már október 10-én jelentette fivérének, V. Károly német-római császárnak Perényi Péter elfogatását.

67 60. HHuStA. U. A. A. fasc. 47. (1542. április 25.) 61. HHuStA. U. A. A. fasc. 46. (1541. december 24.) 62. HHuStA. U. A. A. fasc. 47. (1542. május 13.) 63. HHuStA. U. A. A. fasc. 48. (1542. augusztus 28.) 64. SZTÁRAI Mihály 1985. 131-135. 65. RÓNAI HORVÁTH Jenő 1897. 22-24. 66. ISTVÁNFFY Miklós 1867. 290-291. 67. BUCHOLTZ F. B. V. 1834. 181. 189