Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen

Párducz Mihály 1964-es ásatásán feltárt késő bronzkori, kora vaskori leletanyag a következő: 11. árok Mérete: 1x10 m. A 3. ároktól DNy-ra 10-12 m-re É-D-i irányban húzódó árokból 40 cm mélységig döntően késő bronzkori leletanyag került elő. É-i végében Árpád-kori cserepek és mészpadló maradványa, D-i végében kb. 65-70 cm mélyen neolitikus gödör volt. 12. árok Mérete: 1,1x7 m. K-i vége 75 cm-rel, Ny-i vége 35 cm-rel van a mai felszín alatt. A fekete humuszréteg alatt szálban álló, vörös, agyagos, köves érintetlen talaj volt. A humusz az árok keleti vége alatt vastagabb, kb. 60-65 cm, de a fekete kultúrréteg hiányzik, csak néhány késő bronzkori edénytöredék került elő. 13. árok (17. kép) Mérete : 1,5x 11,9 m, és a rábontások. A kőfalra merőlegesen húzták ezt az árkot, amivel a földsánc rétegződésének újabb vizsgálata volt a cél. Keleti felében kb. 55-60 cm vastag fekete humusz alatt a szűztalajt jelentő sziklás, sárga színű talaj jelentkezett. A kőfal felé eső Ny-i részben 2,60 és 6,40 m között 1 m mélységben erősen paticsos, barnás színű, sok késő bronzkori cserepet tartalmazó réteget találtak. 190 cm mélységig tárták fel ezt az árokrészt. A földsánc-profil ugyanazt a képet mutatja, mint a 3. árokban. Ny-i végén a barnás, tapasztalatok szerint neolitikus rétegben 200-210 cm mélyen szabálytalan ovális alakú tűzhely faszénmaradványai bukkantak elő. Nagysága 30x60 cm, közelében neolitikus cserepek feküdtek. Felette késő bronzkori cserepek voltak, az árokrész alján, a tűzhely mellett késő bronzkori gödör körvonalai mutatkoztak (70-90 cm-ig XVII. tábla 2, 3-6, 14, 90-110 cm között: XVII. tábla 8., 9., 11-13, 18., 120-140 cm között XVII. tábla 1; 90-120 cm között XVIII. tábla 1.). A negyedik késő bronzkori ház is egy szintben volt a tűzhellyel, ezért az ásató pontos datálását a C

14-es vizsgálatok eredményétől tette függővé. Ennek hiányában, a kísérőleletek alapján a neolitikumba tartozónak fogadtuk el a tűzhelyet. //. szelvény Méretei: 4,6x4,3 m és a rábontások. A 3. árok D-i oldalához csatlakozott, 50 cm-ig késő bronzkori, kora vaskori cserepek kerültek elő belőle. Egy helyen néhány Árpádkori cserép és vasszerszám volt. A szelvény keleti oldalánál volt a 3. árokban meglelt 1. ház. 50 cm-ig csak késő bronzkori darabok, utána néhány neolitikus töredék került elő innen is (VII. tábla 3., IX. tábla 3-5., X. tábla 2, 4,6,7,11, 12., XI. tábla 9, 12-14, 16-18, XX. tábla 3, 4, 6, 10., XXI. tábla 12, 15., XXII. tábla 6-9.). ///. szelvény Mérete: 2,3x4,9 m. A 3. árok É-i oldalánál nyitották, 40 cm-ig Árpád-kori és késő bronzkori, kora vaskori cserepek kerültek elő belőle. É-i végében 40 cm mélyen négyzetes metszetű törött csonttárgy (XXVII. tábla la, b.) és egy kis obszidiántöredék volt. A 3. árokban 120 cm mélyen megtalált, paticsot is tartalmazó fekete réteg (2. ház) itt 115-120 cm mélyen kezdődött, egyes pontokon paticsmorzsák jelentkeztek. A 2. házra rábontásként a szelvény É-i és K-i oldalán újabb területeket tártak fel, ami nagyszámú késő bronzkori töredéket (VI. tábla 1, 2., VIII. tábla 1-9., XII. tábla 1, 2, 11, 13, 15, 16., XIII. tábla 1, 3, 4, 11-15., XIV. tábla 3, 5, 9, 10-12., XXI. tábla 2, 3, 7, 10, 13, 14., XXIV. tábla 2, 3, 5-10.) tartalmazott. 60 cm alatt 1 ép és 5 töredékes őrlőkövet, valamint néhány neolitikus töredéket találtak. 8