Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen

IV. szelvény (16. kép) Mérete: 5x5 m, a D-i oldalára történt rábontás 2,5x1 m. A 11. ároktól D-re 2 méterre nyitották ezt a szelvényt. A DNy-i sarkában éremszerű tárgy került elő 10 cm mélyről. 35 cm mélyen meszes középkori padlószint mutatkozott; összefüggő meszes réteg két szintben volt, 55-60 cm mélyről is előkerültek maradványai. A K-i fal mellett 40 cm mélyen átégett agyagréteg nyomai, faszéndarabok mutatkoztak. A 40-60 cm, az átégett rész és a szelvény É-i fala között jelentkezett csupán a késő bronzkori cserepeket tartalmazó fekete kultúrréteg. A keleti falnál 85 cm mélyen feltárt tűzhely (?) szabálytalan alakú; az átégett réteg 105 cm mélyen eltűnt; leletanyaga nem volt. Alján foltokban fehér agyag jelentkezett. A tűzhelyet kelet felől sziklaperem övezte, eredetileg az itt lévő sziklákat formálták kerekre. A tűzhely mélyebben van mint a 3. ház paticsrétege, a felette levő földből nagyobb őrlőkő töredéke került elő. (XXV. tábla 3.) V. szelvény Mérete: 5x5 m. 30 cm-ig késő bronzkori, kora vaskori cserepek, keleti oldalán 40 cm mélyen tűzikutya, DK-i végében lapos henger alakú agyaggyöngy (?), kevés késő bronzkori (XXV. tábla 4-7., XXVI. tábla 1.), és középkori edénytöredék került elő. 60 cm mélyen szálban álló kőzet, az altalaj jelentkezett. VI. szelvény (16. kép) Mérete: 5x5 m. A II. és a IV. szelvény között, a 3. házra történt rábontás. D-i széléhez közel, 30 cm mélységig középkori cserepek és állatcsontok kerültek elő, É-i végén vasszeg, közepe táján 3 db vaspánt, 30 és 50 cm mélyen meszes padlózat nyomai jelentkeztek, aminek széleit nem sikerült meghatározni. Az alatta fekvő fekete kultúrréteg eltávolítása után a 3. ház paticsrétegét érték el, mellette a IV. szelvénybe átnyúló tűzhely volt. K-i falában paticsszint mutatkozott, ami újabb házat jelentett (6. ház). D-i végén szabálytalan gödör - ami tulajdonképpen a 11. árok neolitikus gödre 3. ház alá eső részének folytatása - felső részén késő bronzkori (VII. tábla 2., XXVI. tábla 8.) kerámia, 120-185 cm közé eső részén neolitikus cseréptöredékek és egy kaptafa alakú kőbalta kerüli elő. VII. szelvény (16. kép) Mérete: 5,5x6,5 cm. A IV. szelvényre történt rábontásnál a középkori padlószint vizsgálata volt a cél. Mélyítésénél mindenütt (kivéve a DK-i sarkot) előkerült a fekete kultúrréteg, ami késő bronzkori cserepeket tartalmazott. A szelvény ÉNY-i sarkánál 1 m széles rábontás után kiderült, hogy a meszes padlózat egészen az omladékos kőfalig terjedt, állatcsontok, Árpád-kori cserepek és vaspánt került elő innen. VIII. szelvény Mérete: 5x5 m. A Vár D-i területén, az V. szelvénytől K-re, 10 m-re nyitott ásatási felület. 30-50 cm fekete humusz alatt a szálban álló kőzet, az altalaj jelentkezett ugyanúgy, mint az V. szelvényben. IX. szelvény Mérete: 5x5 m. A Vár K-i oldalán nyitott szelvény kevés középkori és késő bronzkori cserepet tartalmazott, 30-50 cm vastag fekete humusz alatt az altalaj kőzete jelentkezett. X. szelvény Mérete: 5x5 m. A 13. árok közelében, annak D-i falához csatlakozó szelvény. 40 cm humuszréteg után a földsáncot alkotó barnás-szürke réteg következett, ezután a 4. 9