Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Pálosné Nagy Rózsa: Vadászavatás a Mátra alján

5. kép. A gyógyítás ságban lévő vadra lőjenek, lehetőleg kerülve a sebzést, egymás elől ne lőjék le a vadat, mert ez etikátlan, és a balesetek elkerülése érdekében egymás felé se lőjenek. Ezután személygépkocsikkal kimentünk a területre, ahol fölálltak a vadászok: a legtapasztaltabbak közül egy vadász jobbra, a másik balra indult el a kijelölt helyre. Őket 50 m-es távolságot tartva követték a többiek, és amikor minden vadász elfoglalta a helyét, kalaplengetéssel és kurjantással jelezték, indulhat a hajtás. A vadászat 11 óra után fejeződött be, s a vadászházhoz mentünk. Elkészítették a terítéket, a vadászok számot adtak az aznap zsákmányolt vad fajáról és darabszámáról. Eszerint a 19 puskás 28 nyulat, 28 fácánt, 2 szarkát, 1 szajkót és 2 kóbor macskát lőtt. Az avatás levezetése évek óta Hanák János feladata, aki a társaság titkára. Az avatáson mondott szöveg nem kötött, a mindenkori helyzethez alkalmazkodik, rögtönzésre, valamint az idős vadászok elbeszéléseire épül. Ezenkívül felhasználják még az avatandó vadászok jó és rossz szokásait, amit a vadászatok során figyeltek meg. Az avatás

19 úgy zajlik, mint egy bírósági tárgyalás. A vadászok bűnösökként kerülnek bíráik elé, mivel életet oltottak ki, s ezért büntetés jár. A három új vadászt fölszólították, ha nem választottak még maguknak „védőt", illetve keresztapát, még most megtehetik. A keresztapák avatásra alkalmas pálcát (mogyorófavesszőt) vágtak, vastagabb végébe belevésték az avatandó nevét és a dátumot, majd ezután a vadászokat leültették a vádlottak padjára, s mögéjük álltak. Fölvonult a bíróság, tagjai: a bíró (Hanák János, aki egyben az orvos szerepét is betöltötte) és az ügyész (Fehér István VT-tag), s kezdetét vette a tárgyalás. Az ügyész ismertette a vádat. A vád: gyilkosság lőfegyverrel, és a fegyvertartási 19. Az avatást részletesen 1. a Függelékben! 481