Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Pálosné Nagy Rózsa: Vadászavatás a Mátra alján

6. kép. Avatás engedély sem enyhítő körülmény. A bizonyíték a lelőtt fácán és a nyúl, amit a bíró magához kéretett, egymás mellé rakta, ráhelyezte a puskát, és a vádlottat fölé fektette. A vadászok avatása egymás után történt. Az ügyész figyelmeztetett arra, hogy az avatás sok tortúrával jár, ezért ajánlatos lenne megállapítani, hogy az avatandó fölkészült-e testileg, lelkileg. Javasolta, hogy az orvos vizsgálja meg a vádlottakat, s ha rendellenességet fedez föl, azonnal alkalmazzon gyógyszeres kezelést. (Az alkalmazandó gyógyszerek: konyak, unikum, bor, üdítő, víz.) Az orvos a vizsgálat során egyre-másra állapította meg a bajokat, és azonnal hozzálátott gyógyításukhoz. Minden felfedezett betegségre egy pohár medicinát kellett lenyelni a páciensnek. Amikor az orvos úgy látta, hogy az ivókúra sikerrel járt, elég „gyógyszert" kapott a szervezet, kijelentette, páciense készen áll, illetve fekszik az avatásra. Elsőként a társaság titkára lépett az avatandó mellé, kezében a mogyorófa vesszővel, s a vadászok istenasszonya: Diána, védőszentje: Hubertusz, valamint a saját nevében a vadásztársaság teljes jogú polgárává avatta, megsuhintva fenekét a kezében lévő pálcával. Ezután sorra jöttek a jelenlévő vadászok, akik szintén egy-egy jó tanács kíséretében csapták meg a vadászt. Az egész ceremónia lényege, hogy az első vad elejtése örökké emlékezetes és felejthetetlen élmény maradjon. Ezért is eszelnek ki különféle tréfákat. A vadászok avatása után a társaság titkára ajándékként átnyújtotta az avatópálcát és a társaság jelvényét. Majd következett az áldomás, hogy ne csak az avatottaknak legyen emlékezetes ez a nap, hanem az avatóknak is. Mindezek után kellemes hangulatban, baráti eszmecserével, vadászélmények elbeszélésével fogyasztottuk el az ebédet. 482