Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)
Nagy Miklós: Két palóc betlehemes játék
A Karácsony köszöntésének másik országosan elterjedt módja a kántálás vagy ahogy Legányi nevezte a „Kis Jézuska köszöntése" volt. 21 Legányi ezt is a cifrahóstyai Majoros Feritől tanulta, de a szöveg és dallam lejegyzése hiányos, sőt ami van az is zavaros, még rekonstruálásra sem alkalmas. Viszont a szokás létét bizonyítja, a betlehemesek mellett kántálok is járták a hóstyákat 22 megálltak a ház ablaka előtt és előadták énekeiket amiután behívták őket a házba. Saját gyűjtéseim szerint az egri ráchóstyán karácsony előtt 1-2 héttel kezdtek járni kántálni 3-5 fiatal suhanc. Egyikük bekopogtatott és megkérdezte „Szabad-e a kis Jézuskát köszönteni?" „Igen" válaszra bementek a lakóház konyhájába egyvégtében, ataccaszerűen 7-8 karácsonyi éneket énekeltek, mely után némi pénzadományt kaptak. Utcai ruhát viseltek, olykor kívül fehér inget, egyetlen eszközük a csörgősbot volt. Az adatközlő későbbi megjegyzése szerint ezek inkább a szegényebb hóstyákat, házakat keresték fel, énekeik mindig ugyanazok voltak, csak az előadók személye változott. 23 A betlehemes játék utóbbi időben való gyűjtése már csaknem mindenütt töredékes, romlott változatokat eredményez. A többnyire nagy terjedelme miatt nehezen emlékezetben tartható - amennyiben előzően nem jegyezték le - mára már aligha emlékeznek teljes egészében, legfeljebb részleteire. Az alább közölt betlehemi játéknak is egy bükkszéki töredékes változat szolgál alapul, melyet a 80-as évek elején gyűjtöttem, zenei anyagát kiegészítettem néhány egri és Bükkszéktől 3 km-re fekvő terpesi karácsonyi énekkel. Józsa Károlyné (sz. Tarján Etelka, Bükkszék 1905.) bükkszéki nótafától származó betlehemi játék, - melyet részben közöltem népzenei monográfiájában 24 - ismételt gyűjtés alkalmával kiegészült új részletekkel. Azon szövegrészeket, melyekre az adatközlő nem tudott szó szerint visszaemlékezni annak tartalmát mondta el, aminek alapján a hiányzó részt pótoltam. E beavatkozás nem önkényesen történt, hanem számos régebbi palóc betlehemes játék gondos tanulmányozása alapján, azok jellegzetes szövegmotívumait, párbeszéd-fordulatait illesztettem a hiányzó részek helyébe. Ezáltal a játék szövege tartalmában és stílusában töretlen maradt. Ugyanakkor a ma már csak hiányosan, mintegy cserepeiben föllelhető s ily módon terjesztésre immár alkalmatlan betlehemesjáték-töredékek helyett egy ép, egész változat állt elő. Ez az ép változat, noha szigorúan véve rekonstrukció, ugyanakkor más szempontból hitelesebb az esetleg szó szerint közölt előkerült töredéknél, mivel az eredetit ez adja vissza, arról hiteles képet ez ad. Nem elhanyagolható szempont továbbá az sem, hogy élő bemutatásra, előadásra, tovább hagyományozásra is csak effajta kiegészített változatok alkalmasak és semmiképpen sem a töredékek. Ezt a módszert követték mint pedagógiai, mind alkotóművészi, sőt tudományos munkákban nagyjaink. Legyen elég itt csak Kodály Zoltán példájára hivatkozni a legújabb kutatások tükrében. 25 A szövegben törekedtem Bükkszék és a környék palóc lakosainak kiejtését élethűen tükrözni, de a leggondosabb aprólékos munka sem képes ennek sajátos fonetikáját, utánozhatatlan ízét visszaadni. 21. LEGÁNYI Ferenc 1939. 470-474. 22. NAGY Miklós 1975. 293-309. 23. NAGY Miklós 1987. 31-32. 24. NAGY Miklós 1987. 96-100. 25. BERÉCZKY-OLSVAI-SZALAI. 1984. 464
