Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)
Fajcsák Attila: A szüret kezdetéhez és befejezéséhez kapcsolódó szokások, hiedelmek
nálatában. 98 Hivatalosan csak a kiegyezéskor, 1867-ben állíttatott vissza a magyar színes címerhasználat. 99 A szüreti koszorú rúdját ugyancsak szokás volt díszíteni nemzetiszínű szalaggal, 100 egészen századunk közepéig. Megállapíthatjuk tehát, hogy a zászló kitűzése - középületekre, nagyobb présházakra, szőlőbeli építményekre stb. - miként az esztendő más kiemelkedő napjait, úgy a szüretet is ünnepként szimbolizálta. A szüreti felvonulásba pedig az éledő nacionalizmus korában a 18. század végén került, mint nemzeti és szabadságszimbólum, ami több, mint másfél évszázadon keresztül volt része a szokáskomplexumnak. A naptári év különböző napjain rituális céllal meggyújtott örömtűze к emberemlékezet óta előfordunak az európai népek szokáshagyományaiban. 101 A pogány kori szokás a legutóbbi évtizedekig tartotta magát a magyar nyelvterület egyes részein, bár sok esetben a szokást gyakorlók már semmit sem tudtak eredeti funkciójukról. 102 Nem lehet kétséges, hogy a szüreti tűzgyújtás is ezen évközi tüzek sorába utalható, amelyet ősidők óta rontáselhárító és tisztító célzattal éppúgy alkalmazott a kereszténység számos ünnepén, mint a hagyományos kultúrában élő népek. 103 Az elmondottakon kívül a szüreti tűzgyújtás képzetéhez természetszerűleg mágikus eljárás, termésvarázslás is kapcsolódott. 104 Századunk elején a barkóknál a szüreti tűzugrás még megfigyelhető volt. A szőlőhegyen maradt férfiak, legények a taposás, sajtolás befejeztével késő este száraz venyigéből tüzet raknak és sokszor átugorják. „Szüreti tűzugrás ez, melyről azt tartják, hogy mentől többet és magasabbat ugranak, annál hatalmasabb lesz az új bor." 105 A reformkorból és az azt követő időszakból származó miskolci és egri adataink nem ennyire szemléletesek, de kétséget kizáróan tanúskodnak arról, hogy e helyeken is gyújtottak szüreti örömtüzet, m ami nemcsak a szedők melegedését, hanem a következő évi bőséges terméseredmény befolyásolását is hivatott volt szolgálni. A rituális célú szüreti tűzgyújtás nemcsak az alsóbb rétegek között volt elterjedt, hanem a nagybirtokosok körében is. Marco Casagrande, jeles itáliai szobrász egri ténykedése idején, 1838-ban készített egy gyönyörű, szőlőfürtökkel - indákkal díszített körülbelül 120 cm magasságú kőkelyhet, amelyet a megrendelő Vígh család a rácz-hegyi szőlőjében állíttatott fel. A kehely, a megváltó szimbóluma, jól kiemelkedett a szőlőből, mivel azt egy magas kőtalapzaton helyezték el. Ebbe szüretkor olajat öntöttek, kendert raktak és meggyújtották. Ekörül táncolt késő éjszakáig az örömünnepet tartó szüretelők vidám serege, a szőlőbirtokos családja és vendégsége. 107 A tűzgyújtás 98. Itt jegyezzük meg, hogy ebben az időszakban festette CANZI a képet, ami később egy rangos kiállításra került és a festményt maga a császár vásárolta meg. TRAGOR Ignác 1907. 96. 99. PANDULA Attila 1989. 149-150. 100. A publikált anyagok közül lásd Weber Henrik: Budai szüret (1855) című képét, FAJCSÁK Attila 1987. 362., és MADARASSY László 1929. 162. 101. James George FRAZER 1965. 347., UJVÁRY Zoltán hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek a tűzgyújtások, más egyéb szokásokkal együtt, összefüggésben állnak az agrármágiával. UJVÁRY Zoltán 1969. 105. 102. Magyar Néprajzi Lexikon 1979. II. 296. 103. Magyar Néprajzi Lexikon 1979. II. 296., 1980. III. 98-99., 1977. IV. 371., 1982. V. 385., 391. 104. Magyar Néprajzi Lexikon 1980. III. 485. 105. Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár 2151., PALÁDI KOVÁCS Attila 1982.56., UJVÁRY Zoltán 1969. 52. 106. PODMANICZKY Frigyes 1887. 166-167., POZDER Miklós 1972. 78. 107. FAJCSÁK Attila 1990. 96. Ma a kehely az egri Bazilika melletti parkban található. 443
