Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Fajcsák Attila: A szüret kezdetéhez és befejezéséhez kapcsolódó szokások, hiedelmek

vörös zászló jelezte.

89 Figyelmünket a következőkben sokkal inkább azokra az adatokra irányítjuk, amelyek a nemzeti trikolór szüreti szokáskörrel való kapcsolatára világít rá. A budaiak és a pestiek életében virágzó szőlőkultúrájuk idején az egyik legjelentősebb ünnepnek számított a szüret. Niedermayer Ferenc „külső tanátsbéli szenátor" 1791. évi szüretéről így szól egy tudósítás: „A hegyoldal nemzetiszín zászlókkal volt díszesítve és a présház előtt nagy tábori sátor állott, melyhez szőlőágakból font és őszi virágokkal fölcifrázott diadalkapu vezetett. A diadalkapu bejárója fölött írás állt, amely este kivilágosítva, ezer színben tündöklött s messze ragyogtatta az »Isten hozott!« fölírást."

90 Tudomásunk szerint ez az első forrásunk, ahol a szürettel kapcsolatosan nemzetiszínű zászlóról olvashatunk. Egy szépirodalmi adat tanúsága szerint még a múlt század végén is szokás volt szüretkor a szőlőben a présházra kitűzni a nemzetiszínű zászlót.

91 Egy a reformkorból származó feljegyzés szerint Pesten, a „Leopold mezején" tartott híres szüreti ünnepen, a felvonulás, vagy ahogy akkortájt nevezték körmenet élén egy négylovas, pántlikákkal és zöld gallyakkal feldíszített szekér haladt. Ezen volt egy nemzetiszínű posztóval letakart nagy hordó, amelyen a gazda ült, s kezében szőlővenyigét tartott.

92 Canzi Ágost: szüreti ünnep Vác környékén с festményén központi helyet kap a szüreti felvonulók színes forgatagában a színes pántlikákkal, virágokkal feldíszített nemzetiszínű zászló. A kép festésének ideje: 1859!

93 E dolgozat szerzőjének birtokában lévő, valamint a közgyűjtemények adattáraiban található archív fényképek szerint, még századunk közepén is előfordul a szüreti felvonuláson a nemzetiszínű zászló, amit rendszerint egy legény visz a menetben. Nem ritkán találunk olyan képeket is, melyen gyerekek cifra, feltehetően női fej kendőket felkötve egy botra, utánozván a zászlóvivőt, maguk is felvonulnak a színes forgatagban.

94 A Prónay Gábor által leírt szüreti felvonulásban a két zászlótartó legény a felvonulók színes forgatagában kiemelt helyet foglalnak el: a szüreti koszorúvivőket fogják közre.

95 Ezek után röviden megvizsgáljuk, milyen tényezők játszottak szerepet a magyar nemzetiszínű zászlónak a szüreti szokáskörbe való bekerülésében. A 18. század második feléig a Habsburgok „jóvoltából" nemzeti színeinek, államcímerünknek meglehetősen alárendelt szerep jutott. Ez idő tájt kezdte meg a magyar kancellária küzdelmét a trikolór és a címer védelmében. „Mindez a reformkorban is program, és az országgyűléseken is foglalkoznak a kérdéssel . . . Martinovics Ignác 1794. augusztus 14-i vallomásában kifejtette, hogy a nemzet színeiül a zöld-vörös-fehér színt kívánták bevezetni."

96 A reformkorban, a radikális magyar értelmiségnek köszönhetően általános a nemzeti trikolór használata politikai gyűléseken, választásokon. Ekkoriban terjed el „alkalmazása különféle használati tárgyakon és ruhákon."

97 Az 1848-ban kirobbant szabadságharc nem sokkal később törvényben szentesíti nemzeti színünk és az ország címerének ősi jogaiba történő visszaállítását. Egyben előírja, hogy „nyilvános ünnepek alkalmából" ki kell tűzni a nemzetiszínű zászlót mindenféle középületre, intézményre. Természetesen a világosi fegyverletétel után, ismét korlátozva voltunk nemzeti színeink hasz89. NEMES Lajos levéltárostól tudjuk, hogy ez a város zászlója volt. Kutatásaim során kapott önzetlen segítségért ezúton is köszönettel tartozom. 90. ZOLTÁN József 1963. 188. 91. TANAI Károly 1891. 15. 92. ZOLTÁN József 1963. 189. 93. TRAGOR Ignác 1907. 96. 94. TRAGOR Ignác 1907. (melléklet) FAJCSÁK Attila 1987. 362. 95. PRÓNAY Gábor 1855. 34. 96. PANDULA Attila 1989. 149. 97. PANDULA Attila 1989. 149. 442