Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Gunda Béla: Méhészkedés a magyarságnál

1. kép. Ürge (Citellus citellus). Hortobágy. Kovács Gábor felv. nél számtalan emlékét ismerjük. A régi novgorodi kormányzóság szegény orosz lakossága kiásta a vakondok földalatti vackát és az ott felhalmozott „földi mogyorót" (Lathyrus tuberosus?) elszedte. Havasalföld románjai a hörcsögtől szedték el a felhalmozott gabonát. Kamcsatka őslakói, az itelmek egy egérfajta vackából rendszeresen kiássák és elfogyasztják a Lilium martagon (turbánliliom) gumóját, amit az egér téli táplálékul gyűjt össze. Kárpótlásul az egérnek cirbolyamagvakat hagynak hátra, hogy éhen ne pusztuljon. A tunguzok, a korjákok, a szagáji tatárok, az altáji törökök és más szibériai népek is egy egérfajtától rabolják el az ehető gyökereket. Hasonló „zsákmányolás" ismeretes a magyaroknál. Századunk elején a Hortobágy környékén, a Kis- és Nagykunságban kiásták a güzüegér (Mus musculus spicilegus) hordalékát, az ürge {Citellus citellus, 1. kép), a hörcsög (Cricetus cricetus) földalatti vackát és a felhalmozott gabonaszemeket, kukoricát elszedték. Ilyen módon több zsák gabonát is összegyűjtöttek, amit disznókkal, baromfiakkal etettek meg. A javát táplálékul is felhasználták. A hagyomány azt tartja, hogy a güzüegér ősszel felakasztja magát valami kóróra, ha nem tud „kilenc kúpot" - földdel vastagon betakart gabonaszemeket - összehordani. A mondát a néphagyományra hivatkozva múlt századi (1803) természettudományi irodalmunk is feljegyezte. (Meglepő, hogy Krascheninnikov S. 1755-ben megjelent munkájában hasonló mondát közöl a kamcsatkai itelmenektől. Az őslakók szerint egy patkányféle, ha elfogy a téli tápláléka kétségbeesésében valamilyen bokor két ága közé a nyakánál fogva felfüggeszti magát és elpusztul.) Kisküküllőben a búzaszárakra fészkelő törpe egér (mezei pocok, Micomys minutus) fészkéről tudják meg, hogy milyen magas lesz a hó. ősszel a Lápos völgyében egy egérfajta odújában felhalmozott mogyorót kutatják fel és elszedik (misináznak). Ennek a zsákmányoló tevékenységnek az ősiségét támasztja alá, hogy egér szavunk finnugor, a güzü (gezü, gözsö) és az ürge (a régi nyelvben ir) valószínű ótörök eredetű. A hörcsög későbbi szláv jövevényszó. Erdős vidéken (Bakony, Mátra, Göcsej, székelyek) elrabolják a mókus (cibabó, cibók, cibóka, csahó, evet, kelempájszmadár, mukucs) és a pele (pirimókus, Glis glis és más fajták) odújában található mogyorót. 304