Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen

a Palotás-Homokoson előkerült agancszabla típushoz sorolta.

66 Sajnos olyan töredékesek - csak egy átfúrásuk maradt meg -, hogy pontosabb vizsgálatukra nincs mód. Említésre méltó, hogy az aggteleki példány is a homorú-domború oldalán van átfúrva, mint a felsőtárkányi, a tiszafüredi és a csongrádi példány. Simán Katalin a Tornaszentandrás-Esztramos-Andrási barlangból előkerült anyag ismertetésénél - ami feltehetően a kyjatice-kultúrába sorolható - említ egy zablaoldaltagot. A lelet publikálatlan.

67 Szabó J. Gy. a Dormánd-Hanyipusztai temető 4/a urnasírja mellett talált két csontzablapálcát. A temetőt a preszkíta korba sorolta, a zablapálcák publikálatlanok.

68 Végigtekintve a Kárpát-medence késő bronzkori zablatípusain megállapíthatjuk, hogy az átfúrás iránya, a lyukak helyzete alapján a felsőtárkányi darab a csongrád-felgyőivel mutatja a legközelebbi rokonságot. A zablaleletek nagy része telepről került elő, sok szórványként, a lelőkörülmények pontosabb ismerete nélkül. A csongrádi zabla egy NyDNy-KÉK-i tájolású, hátonfekvő, nyújtott férficsontváz egyetlen mellékleteként, a szája elé fordítva, talán a szájában (?) volt (28. sír). A 25. sírral (urnasír) együtt a preszkíta népesség hagyatékát képviselik. A felsoroltakon kívül az ásatok nem említenek csontzabiát preszkíta sírjaink mellékleteként. A mezőcsáti csoport telepeit nem ismerjük, ennek ellenére a felsőtárkányi zablát (az újabb pontosító adatok előkerüléséig) a preszkíta csontzabiák körébe soroljuk. Smirnova a Szovjetunió preszkíta leleteinek kronológiáját tárgyalva három leletet közöl a Szaharna kurgán anyagából: egykarikás vaszabiát, hosszanti bordás karperecet és egy háromlyukú csont zablapálcát. A vaszabla (aminek pontos párhuzama a mezőcsáti 52. sír 8. sz.-ra datált zabiája) és a karperec alapján a Moldáviai Szaharna-Szoloncsén csoportot az i. e. 10. sz. vége és a 8. sz. első fele közé datálja.

69 Tehát erre az időszakra tehető a közölt, de nem elemzett csont zabpálca is. Két darab agancsból készített csontzabiát (feltehetően háromlyukúak voltak, két lvuk megmaradt) közöl uevanebből a körből Meljukova is. A datálás szempontjából (i. e. 9-7. sz.) tartja fontosnak őket.

7u A III. szelvényből került elő egy négyszög átmetszetű csonttárgy töredéke. Az ép végén át van fúrva. Hossza: 4,5 cm, szélessége: 0,7 cm x 0,9 cm. (XXVII. tábla la, b.). Analógiáit keresve néhány párhuzamát a preszkíta anyagban találtuk meg. A Batina/Kiskőszegi anyagból ismert egy darab,

71 illetve Patek E. közöl hasonlót a mezőcsáti temető anyagából.

72 Rendeltetése ismeretlen. Esetleg ide sorolható a Zöröghegy II. Ha A

2-B-re datált urnamezős földvárából előkerült két darab lapos, egyik végén átfúrt csonttárgy is.

73 3. Települési szintek a mélységadatok és a leletanyag alapján 30-80 cm laza összetételű, fekete humusz alatt a szálban álló kőzet, az altalaj jelentkezett az V., VIII., IX. szelvényben, a 2., 5., 7., 8., 9. és a 12. árokban. Itt nem 66. KEMENCZEI Tibor 1970. XXI. t. 4.; KEMENCZEI Tibor 1984. 47. (Szendrő Ördögháti Csengő-barlang) CX. t. 5., (Aggtelek-Baradla-barlang) C. t. 27. 67. SIMÁN Katalin: Rég Füz 1982. 27. 68. SZABÓ János Győző 1966. 35. ; SZABÓ János Győző 1969. 74. Révész László, a honfoglaláskori leletek feldolgozója kiderítette (az eredeti ásatási napló alapján), hogy az említett zabiákat ellopták, tehát analógiaként nem jöhetnek számításba. Szíves szóbeli közlését ezúton is köszönöm. 69. SMIRNOVA, G. I. 1985/4. 37-39. 1. t. 1-3.; A mezőcsáti zabla datálása: PATEK Erzsébet 1980. 153-163. 70. MELJUKOVA, A. I. 1982. 5. t. 19-20. 71. GALLUS Sándor-HORVÁTH Tibor 1959. VIII. t. 3. (Kiskőszeg) 72. PATEK Erzsébet 1974. VI. t. 9., 10. ; PATEK Erzsébet 1980. Abb. 3. 9. 28. ; PATEK Erzsébet 1982. 17. t. 28. 73. NOVÁKI Gyula 1979. 103. 39. kép 1, 2. 23