Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)
D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen
Barna színű kettőskúpos kis edényke került elő a 2. ház 120-140 cm közé eső részéből. A kihasasodásán két bütyök, nyakán négy párhuzamosan besimított vonaldísz fut körbe. (III. tábla 2. kép.) Az urnamezős-kultúra anyagában találunk hasonló kisméretű edénykét. 50 Egyenes peremű kis csuprok, csonkakúp alakú csészék, bögrék töredékei lehetnek az alábbiak: (XII. tábla 4., XXI. tábla 11., 14., XXII. tábla 4., XXVI. tábla 6., 9.). Egyéb formák, töredékek Kétfülű, tojásdad formájú, kissé kihajló peremű edény került elő az 1. ház ÉK-i sarkából, a padlószintről. Kis kerek szalagfülei a hason támaszkodnak, közöttük 2-2 szimmetrikusan elhelyezett bütyök van. A fül felső szélénél, a hasvonal közepén egy mélyített vízszintes vonal fut körbe, ebből indul ki a fenék felé a bütyök mindkét oldalán 3-3 mélyített besimított vonalból álló köteg. Méretei: Szá.: 12,4 cm, Fá.: 12,8 cm, M.: 18,3 cm (III. tábla 1. kép). Ennek a formának a pontos párhuzamát nem találtuk meg a kárpát-medencei késő bronzkori leletanyagban. A berkeszi csoportnak a Noa-kultúra edényformájára visszavezethető kétfülű öblös csuporjára emlékeztet, hasonló formák vannak a Ha A korú dobrudzsai Coslogeni-csoportban is. 51 A kettőskúpos hasú, kihajló peremű, a hason és a vállon vízszintes bekarcolással, bütyökkel díszített edénytípusok K-Szlovákia, Bulgária, Podólia és az Al-Duna területén a Ha A kortól megtalálhatóak, illetve megjelennek a hazai preszkíta leletek között is. A mi öblösebb kétfülű formánkhoz hasonló darabok a Dunántúl preszkíta hatású Ha B 2-B 3 típusú emlékanyagában vannak. 52 Téglapiros színű, nagyméretű agyagkorong került elő a 3. árokból (az 1. házhoz tartozhatott). Rendeltetése ismeretlen, talán a padlóra volt tapasztva, vagy asztalként, sütőlapként szolgálhatott. Méretei: átm.: 45 cm, M.: 4,5 cm. (VII. tábla 1.) Szűrőedény töredéke került elő a 3. árokból (VIII. tábla 8.). Említést érdemelnek azok az edénytöredékek, ahol az egyenes peremet kívülről vízszintesen síkozott mintával díszítették. Analógiáit kyjaticei területről és a gávai anyagból ismerjük. 53 Kevés fültöredék került elő területünkről, ezek nagyrésze szalagfül (XII. tábla 13., XXIV. tábla8., XXVI. tábla 10.), hengeres fül (XIII. tábla 1., XXIV. tábla 5.), átfúrt bütyök (VIII. tábla 12.). Az 1. ház területéről előkerült két töredék függőlegesen árkolt (XXII. tábla 3.). Ilyen árkolt fültöredékeket találunk a kyjaticei kultúra barlangi leletei között. 54 A fenéktöredékek közül említést érdemelnek azok, ahol a belső oldal körben árkolt (XIII. tábla 3.), néhány omphalosos kiképzésű töredék (IX. tábla 5.) és egy talpgyűrűs darab (XXII. tábla 2.). Az orsókarikáknak, hálónehezékeknek többféle változata ismert az ásatás anyagából. Vannak szabálytalan alakú átlyukasztott darabok (XI. tábla 13., XXVI. tábla 4., 5.), az edényoldalból kerekre letördelt átfúratlan töredékek, (XIV. 50. PATEK Erzsébet 1968. VIII. t. 27. típus, (Sághegy) XX. t. 16., 18., 19., XII. t. 9.; PATEK Erzsébet 1961. (Neszmély) VIII. t. 27. 51. KEMENCZEI Tibor 1984. (Vajdácska) LVI. t. 5.; Berhard HANSEL 1976. I. t. 25. típus. (Coslogeni csoport); Sona DEMETEROVÁ 1987. Abb. 2. 12. (a Sucin-de-Sus kultúra) 52. PATEK Erzsébet 1961. (Neszmély) XXVII. t. 8.; PATEK Erzsébet 1968. (Visegrád-Kőbánya) XXXIX. t. 9., (Lengyeltóti) XCI. t. 1., (Kakasd) LXXIX. t. 11.; PATEK Erzsébet 1974. II. t. 10.; PATEK Erzsébet 1981. 189-190. Taf. I. 11., elterjedési térkép; PATEK Erzsébet 1982. 28-48., 18. t. H/2 (Dunaföldvár), K/2 (Kakasd). 53. KEMENCZEI Tibor 1984. (Sajószentpéter) XCIV. t. 5., (Aggtelek-Baradla-barlang) CIL t. 4., gávai területről: CXLIX. t. 1., 2., CLL t. 6., IL, CLII. t. 7. stb. 54. KEMENCZEI Tibor 1984. (Miskolc-Szeleta-barlang) CVIII. t. 9., 13., (Miskolc-Büdöspest) CV. t. 1. 21
