Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen

258. sz. kútkörzet preszkíta temetőjének „A" gödre (a leletanyag publikálatlan), ahol találtak egy bevagdalással díszített peremtöredéket.

32 Nagyobb számban fordul elő Hódmezővásárhely-Gorzsa-Cukormajor kora vaskori - i.e. VIII. sz. második felére és a VII. sz. első felére keltezett - anyagában ez a minta. A leletek között találunk egyenes, vagy kissé duzzadt kihajló peremű, jobbra dőlő bevagdalásokkal díszített és a perem alatti bordán is hasonló díszítést alkalmazó típusokat.

33 A szerző az itt talált bepecsételt, bekarcolt kerámialeletek párhuzamait a Bosut-csoportban és a Basarábikultúrában, ill. az azok peremterületein lévő kultúrákban találta meg. A leletanyagot összefüggésbe hozta a Basarábi-kultúra nyugati terjeszkedése következtében a Duna mentén kialakult népmozgással, ugyanakkor megállapította, hogy a kevés hasonló leletanyag arra utal, hogy ez a népesség csak színezője, nem pedig meghatározója volt az Alföld preszkíta kori ethnikai összetételének.

34 Az elemzett díszítési módnak feltűnően sok párhuzamát találtuk meg mi is a Bosut-csoport és a Basarábi-kultúra hagyatékában. A kalakacai (i. e. 900 és 750 közé datált) település anyagából több példát említhetünk.

35 A középső Morava vidék késő bronzkori és korai vaskori - Sarina medja I. 1250950, Belica Sarina medja II. 900-800 és Laniste 750-600 közé datálható - anyagában szintén megtalálható ez a díszítési mód.

36 A Bosut menti Gradina lelőhely alapján a Bosut-csoport i. e. 900-750 (HA B

2 3 ) közé datálható horizontja, a Ili/a szint, amely megfelel a Kalakaca horizontnak. À Bosut Ill/b szint i. e. 750-550 közé (HA C) datálható és a Basarábi-kultúra jellemző jegyeit hordozza. Itt is megtalálhatóak a bevagdalt peremű töredékek és gyakoriak azok is, ahol a plasztikus bordát is ferde bevagdalások díszítik.

37 A Basarábi-kultúra törzsterületének anyagában is találunk hasonló díszítésű fazekakat, tálakat, töredékeket.

38 Bulgária késő bronzkori és kora vaskori telepeiről (az i. e. 1000-700 közé datált Psenicevo-csoport anyagából) is ismerünk néhány ilyen darabot.

39 Ez utóbbiak már nem pontosan hasonlítanak a felsőtárkányi edénytöredékekhez. Alexandru Vulpe megállapítása szerint a gorneai és a Bosut menti Gradinán történt ásatások statigráfiai viszonyai és a kalakacai gazdag leletanyag bebizonyította, hogy a Basarabi-kultúrát megelőzi a Bosut-Kalakaca szint. A Basarábikultúra keleti és nyugati irányba való nagyarányú terjeszkedése a VIII. sz. második felében kezdődött meg. Elterjedési területét jól szemlélteti Vulpe térképe.

40 Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az elemzett díszítési mód nem jellemző a kárpát-medencei késő bronzkori kultúrákra, nagy számban fordul elő viszont a Vajdaság-Szerémség és az Al-Duna vidék Hallstatt В és С korú leletanyagában. Bár a távolság nagy, fel kell tételeznünk, hogy a többi keleti és délkeleti eredetű tárgytípussal együtt a preszkíta népmozgások eredményeként kereskedelmi kapcsolat révén ju32. A feldolgozó, Galántha Márta szíves szóbeli közlése, amit ezúton is köszönünk. 33. SZABÓ Géza 1987-88/1. 91. 5. kép 1-2., 7. kép 3., 9. kép 4. 34. SZABÓ Géza 1987-88/1. 95-98. 35. Predrag MEDOVIC 1981/b. Taf. V. 2., 4., 5., Taf. VI. 3.; Predrag MEDOVIC 1988. perembevagdalás: 40. t. 7., 68. t. 1., 3., 8., 76. t. 7., 12. stb., perem alatti borda is bevagdalt: 11. t. 11.; 66. t. 8.. 73. t. 8., 12., 76. t. 5. stb., 312. t. 9., 13. díszítménytípus. 36. Milorad STOJIC 1981. Taf. I. (Sarina medja I. Svetozarevo) 6., (Belica) 12., Taf. II. (Sarina medja II. Svetozarevo) 6., (Laniste) 12. 37. Predrag MEDOVIC 1981/a. 22. V. t. 1., VIII. t. 1-5. 38. Alexandru VULPE 1965. 5. t. 2., 3., 7. t. 11. 39. Maria CICIKOVA 1974. Abb. 9. 1., 5., 6., (Pseniéevo) Abb. 10.1.; Berhard HANSEL 1976. 25. t. 6., 7., 74. t. l.,3. 40. Alexandru VULPE 1981. 179-188.; Uő. 1986, 49-89. 18