Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen

tott el Észak-Magyarországra. Ez döntően a Ha B

3 periódus idején, a Bosut-csoporttal való kapcsolatra utal. Ennél a problémakörnél említünk meg egy bepecsételt háromszög alakú mintával díszített oldaltöredéket, ami az 5. ház 0-50 cm közé eső rétegéből került elő. (19. kép, XXVII. tábla 3a, b.). A háromszögeken belül kis négyzetek vannak benyomkodva az edény felületébe, a belső oldalán két halványan látszó, négyzetekből álló sor fut végig. Kis négyzetekből kialakított háromszögmotívumot (kissé más jellegű) találunk a Babadag-csoport ornamentikájában, háromszögmotívumot találunk É—Bulgária i. e. 10-9. századi bepecsételt kerámiás csoportjánál és a Vaskapu vidéki Ostrov-csoportnál is.

41 Egy füzérdíszes edény töredék került elő felszíni leletként Perőcsény-Halyagos kyjaticei földvárából. A kutatók ennek kapcsán felvetik a déli kapcsolatok lehetőségét; Romániából (Basarábi-kultúra, Babadag-csoport) és Bulgária anyagából említenek analógiákat.

42 Patek E. Szilvásvárad-Töröksánc Ha A korú kyjaticei leletanyagát a dobrudzsai Babadag I. IL, a makedóniai Vergina és Bulgária hasonló korú emlékanyagával párhuzamosította. A kerámiaanyag néhány eleme (pl. belülről kinyomott bütyök, kannelurákkal körülárkolt bütyök) megtalálható az említett leletanyagokban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Kelet-Magyarország preszkíta kerámiájának formakincse besorolható a K-DK európai kerámiakörbe, s kimutatott kapcsolatokat többek között a Babadag, Basarábi-kultúrákkal is.

43 A hasonló formák és díszítménytípusok (belülről kinyomott bütyök, plasztikus függőleges borda, bepecsételt díszítés stb.) sorát a bevagdalt perem alatt bevagdalt plasztikus bordával díszített edények feltehetően bővíthetik. D) Csészék, bögrék Feketén csillogó felületű, fületlen, egyenes peremű, nyomott gömbtestű csupor került elő a III. szelvény 0-60 cm közé eső részéből. Tagolásánál két felfelé álló háromszög bütyök (eredetileg több lehetett) és kis omphalos jellemzi. Erősen kiegészített. Méretei: Szá.: 6,8 cm, Fá.: 3 cm, M.: 6,8cm. (VI. tábla 2. kép) Hasonló csuprok töredékei kerültek elő még a 2. ház területéről (XII. tábla 4.) és a III. szelvény 120 cm és patics közé eső részéből. Hasonló formájú, egyenes peremű nyomott gömbtestű, kétfülű csuprokat ismerünk a lausitzi kultúra lelőhelyeiről, innen terjedt el a pilinyi kultúra késői szakaszában, az urnamezős kultúrában és megtalálhatók kétfülű változatai a kyjaticei kultúra területén is.

44 Csillogó, sárgás, barnás színű, öblös, csonkakúpos nyakú, kihajló peremű edény került elő a 2. ház padlószintjéről. Méretei: Szá.: 12 cm, Fá.: gömbölyű, nem mérhető, M.: 14,3 cm. (II. tábla 3. kép). A kihajló peremű, kúpos nyakú urnák az urnamezős kultúra fiatalabb szakaszában, a váli kultúra jellemző darabjaként a Hallstatt A periódusban és а На В periódus kezdetén fordulnak elő. A kyjaticei kultúrában az urnamezős kultúra hatásaként értékelhetőek.

45 41. Bernhard HANSEL 1976. Babadag VI. t. 31., É-Bulgária, 36. t. 4., (Rabisa-barlang) 22. t. 15., Ostrov-csoport 19. t. 13. XI. t. 24., 25. 42. NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI György-MIKLÓS Zsuzsa 1979. 76. t. 2., 131. jegyzet. 43. PATEK Erzsébet 1973. 29., 61. tábla (Szilvásvárad-Töröksánc); PATEK Erzsébet 1974. 337-362.1-V. t.; PATEK Erzsébet 1980. 160-163. Abb. 2., 3.; PATEK Erzsébet 1982. 28-48. Abb. 16., 17., 20., 21.; KEMENCZEI Tibor 1981/b. 80., 83. 44. VELIACIK, L. 1983. XXX. t. 13., 14.; PATEK Erzsébet 1968. III. t. 15. típus.; KEMENCZEI Tibor 1984. (Szajla) LXXXI. t. 20., LXXII. t. 17. 45. PATEK Erzsébet 1968. IV. t. 3 típus, (Kesztölc) CIX. t. 11.; PATEK Erzsébet 1961. XV. t. 9., 10.; KŐSZEGI Frigyes 1988. (Vál-Pogányvár) 11. t. 15.; (Sághegy) 12. t. 10. 19