Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen

házhoz tartozó paticsréteget tárták fel az ásatok. (XVII. tábla 15-17, 19-22., XVIII. tábla 2-19., XXVI. tábla 10, 12.) Szórvány neolitikus anyag is előkerült innen. 1. késő bronzkori ház (6., 7., 8. kép) A 3. árokhoz csatlakozó II. szelvény K-i oldala mellett került elő 120 cm mélyen az 1. ház. Alapján csak részben fedte vastag, helyenként 30 cm paticsréteg; NY-i felén a padlózatot cserepek jelezték. „A ház alapja a neolitikus barnás-köves rétegen nyugszik. Fölötte kb. 40 cm vastag fekete kultúrréteg van, amely a sáncig vízszintes fekvésű, s a terephajláshoz erősen alkalmazkodik. Talán kis emelkedésű sáncot is emeltek belőle. Kétségtelen azonban, hogy a sáncot az e fölött fekvő barnás, erősen köves, cserepet tartalmazó rétegből emelték. A sánc koronája egyenletesen vastagszik. Ezek szerint a neolitikumban, az 1. ház létesítése idején még nem volt erődítés, a fekete kultúrréteg idején sem túl valószínű."

6 A ház Ny-i felén 15 cm-rel mélyebben a sziklás altalajt érték el az ásatok, anélkül, hogy a padlószint előjött volna. Padlószintje az ÉK-i saroknál lévő tűzikutyánál 100 cm mélyen van a mai felszín alatt. Nyugati oldalfala bizonytalan, a paticsréteg a két rövid és a keleti hosszoldal méretét és irányát adta meg. Mérete: 320x600 cm, ÉD-i tájolású. K-i hosszú falának közepén nagyméretű cölöplyukat találtak (mélysége 60 cm, átmérője 40 cm), ezt laza föld töltötte ki, kevés állatcsont és cserép volt benne. A ház K-i és É-i fala mellett gerendamaradványok kerültek elő. ÉK-i sarkában a paticsba ágyazva enyhén csonkakúpos, durva anyagú tál volt a padlóra helyezve. ÉNY-i sarkából nagy mennyiségű cserép került elő. A ház fölötti fekete réteg (0-90 cm), a 90 cm és a házalap (kb. 120 cm) közötti réteg leletanyagát külön vizsgálta az ásató. (I. tábla 1-3., III. tábla 1., IX. tábla 1, 2, 6-12., X. tábla 1, 3, 5, 8-10, 13., XI. tábla 1-8, 10, 11, 15., XX. tábla 1, 2, 7-9, 11., XXI. tábla 8, 11, 16, 17., XXII. tábla 1-3, 5., XXIII. tábla 3, 4.) 2. késő bronzkori ház (9., 10., 11. kép) A III. szelvényben és a hozzácsatolt rábontásokban került feltárásra a 2. ház. Mérete: 300/320-580/600 cm között mozog, közel É-D-i irányítású. A déli és a középső részében az átégett padlószint kifogástalanul jelentkezett, a középső részén az át nem égett padló egy jelentős része is megmaradt. A padlózat átégett rétegei több, mint 5 cm vastagok, ezek két helyen feltehetően a házon belüli tűzhely maradványai. A négyszögletes peremes tűzhely alja képviselte a padlózatot. A déli végén pedig egy 60 cm átmérőjű kör alakú mélyedés jelezte a tűzhelyet. Mellettük tűzikutyák voltak. A K-i hosszoldal egy része mellett kb. 3 m hosszúságban fekvő gerenda elszenesedett maradványai látszottak, az ásató megfigyelése szerint ennek É-i vége villás volt. A gerenda villás vége alól került elő a cölöplyuk, amelynek mélysége a tűzhelyek szintjétől számítva 36 cm, átmérője 23 cm. A ház É-i végét nagyméretű késő bronzkori gödör (illetve az 5. ház) metszette át, tönkretéve a padlószintet. Az edények helye az ÉK-i sarok környéke lehetett, az épen talált edény jelzi ezt, bár az 5. ház bevágása a 2. ház É-i részét tönkretette. Több paticsot, de kevesebb cserepet találtak itt, mint az 1. házban; a DNY-i sarok közelében őrlőkő töredéke volt. (II. tábla 1-3., III. tábla 2., XII. tábla 3-10., 12., 14., 17., XIII. tábla 2., 5-10., 16-23., 120-140 cm között: XIV. tábla 1., 4., 6-8., 13., 14., 16-20., XXIII. tábla 1., XXIV. tábla 1., 140-180 cm között: XIV. tábla 2., 90-paticsig: XXIII. tábla 2., 60-paticsig: XXIV. tábla 4., ezenkívül: XX. tábla 5., XXI. tábla 4., 6., XXII. tábla 4.) 3. késő bronzkori ház (12. kép) Ali. árok neolitikus gödrére rábontva kiderült, hogy egy része felett 40 cm mélyen 6. Idézet Párducz Mihály ásatási naplójából. 10