Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Sugár István: Az egri vár gazdálkodási rendszere (1548–1563)
az egri püspökség jövedelme igen gyümölcsözően hasznosítható Eger vára s annak révén, messze északkeleti országrészek védelmében az egyre intenzívebben terjeszkedő török erők ellen. Ennek a jegyében utasította Sáros vármegye 1545-ben országgyűlésre küldött követeit arra, hogy szorgalmazzák Eger várának erős katonasággal, kielégítő hadifelszereléssel és élelemmel való ellátását, ugyanis a török kézben lévő Pestig sem folyó, sem hegység, vagy bárminő erődítmény nincs, ami az oszmánokat feltartóztatná. Ennek pedig csakis az egri vár vethet gátat.™ A nagyszombati országgyűlés 53. cikkelyében már expressis verbis kimondta, hogy az egri püspökség jövedelmei és dézsmái kezéből (ti. Perényiéből) kivétessenek, és a vár fenntartására ( „conservatio") fordíttassanak." Sőt az 54. cikkelyben a közeli Szarvaskő várának lerombolását rendelte el, hogy annak javait is Eger várára fordíthassák. Mindkét cikkelyt azzal erősítette meg az uralkodó, hogy Egert és a püspökség javait Perényi Péter kezéből ki kell venni. 15 A következő esztendőben, 1546-ban a pozsonyi országgyűlés 45. törvénycikkelyében már kimondta, hogy Frangepán püspök halálával megüresedett főpapi széket be kell tölteni, s Egert minden szükségessel el kell látni; s adjon oda a király kapitányt és a szükséges hadinépet „a felsőbb részek biztosítására és védelmére." 16 Ezek nyomán Habsburg Ferdinánd 1546-ban Dobó Istvánt, Zay Ferencet és Bakics Pétert fegyveres erőt adván kezükre, Eger elfoglalására rendelte. De ez a hadivállalkozás csakúgy meghiúsult Varkocs Tamás szilárd ellenállásán, akár 1547 novemberében Bornemissza Gergely királyi udvarnok és Istvánffy Péter akciója. 17 A Perényi Péter-Habsburg Ferdinánd-féle és a Habsburg Ferdinánd-Oláh Miklós-féle sorsdöntő egyezmények Végül is alkudozások vették kezdetüket az egri várnak és a püspökségi javaknak a király részére való átadására a bécsi udvar és a bécsújhelyi börtönben sínylődő Perényi Péter között. Az 1548. január 29-én létrejött megállapodás értelmében Perényi 30 ezer forint biztosítékot adott az uralkodónak, hogy 4 hónapon belül átadja részére Eger várát és a püspökségi javakat. A peres eljárás nélkül 5 éven át börtönben fogva tartott főúr előtt pedig megnyílnak tömlöce ajtai. 1 * Perényinek még azt is sikerült kikötnie, hogy az 1548-ban negyedéve szolgáló katonáinak 2 havi zsoldját a király megfizeti részükre. 19 Alig szabadult azonban Perényi Péter a fogságból, 1549. március 2-án Bécsben meghalt. 20 A király természetesen visszafizette az özvegynek a biztosítékul letett 30 ezer forintot, kiadta az elhunyt holttestét, s a Perényi-pártiakat - beleértve az ifjú Perényi Gábort is - teljes amnesztiában részesítette. 1549. július 14-én már Thurzó Ferenc kamarai elnököt Egerben találjuk, aki azzal a céllal érkezett, hogy a Kamarát megillető hátralékokat behajtsa. 21 14. WAGNER, 1780. 40. - KOVACHICH, 1790. 674. 15. Corpus, 1844. 380-381. 16. Corpus, 1844. 390. 17. GYÁRFÁS, 1879. 17-18. 18. Sta. Ungarn. 1548. Fase. 55. (1548. Jan. 29.) 19. MOL. MKL. Limbus. Series II. Nr. 79. 20. Levéltári Közlemények. 1929. 72. 21. GYÁRFÁS, 1879. 20. 423
