Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Sugár István: Az egri vár gazdálkodási rendszere (1548–1563)
Habsburg Ferdinánd Schalm Miklós országos főkapitányt és Báthory András rendelte Egerbe, hogy a Perényi-kézből Varkocs Tamástól átvegyék a király részére Eger várát és a püspökségi javakat, s egyben Dobó Istvánt és Zay Ferencet beiktassák vezetői tisztükbe. Erre a sorsfordulót jelentő eseményre 1548. július 20-án került sor. Az egri vár számadásai is e naptól veszik kezdetüket. 22 Nem szabad elfelednünk, hogy ekkor a püspöki szék üres; de nem sokat váratott magára az uralkodó. 1548. augusztus 1-én Oláh Miklós nyerte el a királyi kinevezést e főpapi méltóságra. 2 * Oláh már korábban kandidált lehetett e magas dignitásra, hiszen már 1542. március 31-én Ferdinánd egri nagypréposttá és kanonokká nevezte ki, sőt egy oltárigazgatósággal is megajándékozta. 24 1543-ban királyi kancellár és zágrábi püspök lett. Egri püspöksége elnyerésével megtartota királyi kegyből a zágrábi püspöki jövedelmek egyharmad részét. 25 Az uralkodó, a kamarai urak és Oláh Miklós minden bizonnyal kemény viták, de nem utolsósorban gazdasági számvetések nyomán kimunkálták azt az óriási horderejű egyezményt, mely királyi kézre adta a kulcsfontosságú várat s a püspökség minden rendű jövedelmét s javadalmát, s rögzítette a jövedelemnek a felek közötti megosztását. Végül is 1548. december 20-án parafálták a megállapodást mely - mint alább látni fogjuk -15 évig volt érvényben: pontosan 1563. december l-ig. Elengedhetetlen szükségszerűség megismerkednünk a Habsburg Ferdinánd és Oláh Miklós között megkötött egyezmény lényegével. A királyi kézre került vár élére két várnagy kerül, s a katonaság mind a királynak, mind a püspöknek felesküszik, hogy hűségesen megvédelmezik a gondjukra bízott várat; s azt a püspök halála után a királynak adják át. Valamennyi püspöki birtokot, jövedelmet és javadalmat a provizor, azaz az udvarbíró igazgatja, de mellé királyi ellenőrt helyeznek. A vár katonaságát 200 lovas és 100 gyalogos alkotja. A jövedelem behajtására szükség esetében katonai karhatalom biztosíttatik. Ellenséges támadás esetében a király katonai segítséget nyújt Eger várának. A vár adminisztrációs és gazdasági személyzetének fizetésén és teljes ellátásán felül megmaradó püspöki bevételt három egyenlő részre osztják: egy harmad a püspököt illeti meg, a másik harmadot a vár erődítésére, s épületei javítására, az utolsó harmadot pedig a vár katonai szükségleteinek, közte a katonaság zsoldja fizetésére kell fordítani. Amennyiben a püspökség bevételei elégtelennek bizonyulnának, úgy a hiányt a Kamara fogja fedezni. A püspöknek csupán és kizárólag az egyházi ügyek intézését biztosította a tranzakció, mely egyébként 1549. február 5-én lépett hatályba, tehát csak attól a naptól kezdődően élvezhette az egyházfő a jövedelemhányadot. A király és a püspök között létrejött egyezmény meghagyta Heves vármegye örökös főispáni tisztében az egri püspököt. 26 A király méltányossági alapon a jövedelmében károsult Oláh Miklóst oly módon iparkodott kárpótolni, hogy utasította a bécsi Udvari Kamarát, hogy minden tanácsost megelőzve először Oláhnak folyósítsák tanácsosi és kancellári hivatala után 1440 forintban megállapított havi(!) fizetését. 27 E szerződés értelmében a Kamara iránymutatása, folyamatos és szigorú ellenőrzése mellett szervezték meg, építették ki az egri vár gazdálkodási rendszerét, a könyvelést és bizonylati rendszabását. 22. MOL. E-554. 13. Nr. I., 2., 4., 5., stb. 23. GAMS, 1873. 388. 24. SUGÁR, 1984. 243. 25. MOL. MKL. Ben. Res. 1551. júl. 18. 26. PRAY, 1776. 216-218. 27. MOL. MKL. Bens. Res. 1549. márc. 8. és ápr. 20. - SCHMITH, 1758. 376. 424
