Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kiss Péter: Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig. IV.

hatjuk, hogy a képtár elajándékozása Pyrker János László egri érseknek a reformkor szellemében méltó hazafias cselekedete volt. Nem ismerjük annak okát, hogy mi késztette az érseket arra, hogy az 1836. április 12-én felajánlott 140 db képet ez év júniusában 154 db-ra egészítse ki, illetve milyen elgondolás alapján került sor végül 190 db alkotás elszállítására 1844-ben. Nem tudjuk azt sem, hogy valójában hány db festményből állt az érsek teljes képtára. Önéletrajzában csupán annyit említ, hogy „kb. 190 db" képet hozott magával Egerbe.

27 Ennyi volt az átadási jegyzék szerint a Nemzeti Múzeumba került művek száma, ám ehhez hozzá kell adnunk a polgári és egyházi személyeknek elajándékozott alkotásokat, továbbá azt a több mint 200 db festményt, amelyet halála után Egerben elárvereztek. Pyrker 1836. június 14-én két példányban küldte el a nádornak a felajánlott festmények jegyzékét, amely tehát már nem 140 db, hanem 154 db képet sorolt fel, mégpedig a következő csoportosításban: „I. Német és Németalföldi iskola II. Olasz Iskola b) külömbféle iskolákból Ujabbak." A nádor az érsek tettét „generosum, vereque patrioticum factum"-nak nevezte, és azt kérte, hogy a képtár maradjon Egerben a múzeum épületének elkészültéig. Novemberben Lieb Alajos az érsek utasítására a képtár bejárati ajtaja fölé elkészítette azt a feliratot, amely tudtára adta a látogatóknak, hogy ez „A nemzeti musaeum' képtára'".

28 Bár 1838-ban Makáry György a „Hétilapok"-ban ismertette a gyűjtemény néhány festményét, igaza volt Erdélyinek, aki 1842-ben azt írta, hogy „tudtomra eddig részletes és tudományos ismertetését sehol sem olvastam". Még ez év novemberében Egerbe érkezett Barabás Miklós, hogy megfesse Pyrker életnagyságú képét. Több hetes itt-tartózkodása során ellátogatott a képtárba is, s ennek eredményeképpen készült el a „Magdalena Copia Tizian után" olajban. Egerben még évtizedek múltán is emlékeztek a kiállításra. 1865-ben az első egri múzeumalapítási kísérlet szervezője erre a kollekcióra hivatkozott, amely annyi embert vonzott a városba, akik különben elkerülték volna azt. 2.1. Pyrker-féle képek Egerben a XIX-XX. században Alig fél évszázaddal a gyűjtemény Pestre szállítása után már kialakult Egerben Pánthy Endre nagyprépost magángyűjteménye, amely egykori Pyrker-féle festményeket is magába foglalt. Itt először is arról az ismeretlen festő Madonnát ábrázoló képéről kell említést tennünk, amelyet az érsek eredetileg titkárának, Lévay Sándornak ajándékozott, majd ebbe a gyűjteménybe került. Pyrker azonban nem minden képet ajándékozott el. Ezek közé tartozott egy ugyancsak Madonnát ábrázoló festmény, amelyet annak idején Bordonne alkotásának tartottak, és amely az érsek bécsi lakásán volt. Mivel Pánthy részben Bécsben vásárolta gyűjteményének darabjait,

29 könnyen elképzelhető, hogy ott jutott birtokába ennek a képnek, amelyet azonban a már említett árverésen is megvehetett. Végül egy ismeretlen művész „Krisztus a keresztfán" című alkotásáról kell említést tennünk, bár ez a kép Pánthy szerint csak állítólag volt az érseké. 1906-ban ez a gyűjtemény végrendeleti ajándékként az Egri Érseki Líceum 27. PYRKER, J. L. 1966. 143. 28. HML. XII-3/e. 151. sz. 29. AZ EGRI KÉPTÁR . . . 1972. 6. 697