Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Kiss Péter: Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig. IV.
Múzeumába került. Az elsőként említett festményről tudjuk, hogy legkésőbb Szmrecsányi Miklós 1920-as képtárrendezése után az értéktelen festmények közé került, és 1924-ben több más képpel együtt a HOME Lakberendezési Iroda vette meg. 30 Bakó Ferenc szerint „a Szépművészeti Múzeum érezte is ezt az alig vitatható elkötelezettséget Egerrel (mint korábbi tulajdonossal - Kiss Péter) szemben, mert 1926 és 1931 között Petrovich Elek igazgató az időközben Egerben is megalakult képtárnak néhány képet - szinte jelképes kárpótlásként - visszajuttatott". A valóság azonban az, hogy csak 1928-ban kezdődött a képtár utóélete Egerben. Ebben az évben ugyanis Szmrecsányi Miklós kérésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével Petrovich Elek a Szépművészeti Múzeum igazgatója 12 db festményt adott át ideiglenes letétként az Egri Érseki Líceum Múzeuma számára. Ezek közül az alábbiak voltak már száz évvel korábban is láthatóak az érseki palotában: J. Danhauser: Wallenstein saját kardjába dől J. Danhauser: Ottokár Rudolf elé veti kesztyűjét J. Danhauser: A liliomvölgyi remete A. Ferrel: Virágcsokor Kracker J.: Vénasszony macskájával J. Danhauser: Utolsó ütközet Rudolf és Ottokár között Mivel a múzeumban bemutatott egyéb tárgyak nem voltak biztosítva, ezért erre a 12 db alkotásra külön tűzkár elleni biztosítást kötöttek. A letét megszüntetését Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezte a múzeumhoz 1948. október 5-én intézett levelében, amelyben az id. Marko Károly, Munkácsy Mihály és Lotz Károly által festett képek visszajuttatását kérte. Válaszában az érsek közölte, hogy a múzeum képtártermének közcélokra való ismételt igénybevétele miatt a festmények a Líceum egy más helyiségében vannak elhelyezve. A képekhez ugyan hozzá lehet jutni, de nem akarja a szakszerű csomagolást hozzá nem értőre bízni, másrészt az elszállíttatásra nincs anyagi fedezete. November 28-án Genthon István, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója kérte a miniszter átiratára hivatkozva a festmények visszajuttatását, mivel az intézmény szabályzata szigorúan tiltja, hogy a háborús veszteségek miatt múzeumokon kívül (sic!) máshová is adjanak kölcsön képeket. Azok azonban továbbra is Egerben maradtak, miután Gen thon István közölte, hogy nem volt tudomása a magas szállítási költségekről, amire jelenleg nem tud pénzt biztosítani, és ezért a képek további őrzését kérte. 1949. január 24-én értesítette Czapik Gyula érseket, hogy az új költségvetési évben már megvan a lehetőség az elszállítás lebonyolítására, ezért a következő héten Nagy Barna múzeumi asszisztens Egerbe érkezik annak elintézésére. Az átvétel azonban ismételten elmaradt. Végül a múzeum február 17-én kelt megbízása alapján Fügedi Erik miniszteri biztos március 6-án mind a 12 db festményt átvette: Sinibaldi „Hajnal hasad ás" című képét kis karcolással, Munkácsy Mihály „Lovon ülő arab" című alkotását szakadással, a többit épségben. 31 A Pyrker-képtár csupán a kezdete volt az egri képkiállításoknak. Az érseki gyűjtemény szerepét annak Pestre való elszállítása után Végh József korábban már említett festményei vették át. A fordulatot az 1874-ben megnyílt Egri Érseki Líceum Múzeuma jelentette, amely 1944-ig fogadta a látogatókat. 30. Az Egri Érseki Líceum Múzeumának szépművészeti alapleltára az Egri Főegyházmegyei Levéltárban. A 364- sz. kép jegyzete. 31. Kiss Péter: Az Egri Érseki Líceum Múzeumának történetéből = Hevesi Honismeret 4.57-59. 698
