Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kiss Péter: Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig. IV.

­készített és restaurálással is foglalkozott. Ez utóbbi tevékenységét Lieb Alajos helybeli „képíró" folytatta, de látta a képtárat Barabás Miklós is, aki Tizianót másolt itt, Balkay Pál egri festőnek pedig két olyan kópiáját is ismerjük, amely e képtárban készült. Pyrker saját bevallása szerint a művészetek közül a festészetet kedvelte a legjob­ban, amelyről jó barátjával, Frederico Manfredini toscanai miniszterrel sokat beszélge­tett. Ugyancsak önmagáról írta, hogy a képeket mindenhol megnézte: a festőknél és képrestaurátoroknál éppúgy, mint a nyilvános kiállításokon vagy magángyűjtemények­ben. 11 Róla nyilatkozta Johann Manschgó Kazinczy Ferencnek azt, hogy Magyarorszá­gon nem találkozott hozzá hasonló művészetkedvelő emberrel. 12 Pyrker 1827-ben lett egri érsek. Új helyének elfoglalásakor magával hozta a vá­rosba kb. 190 db-ból álló képtárát is, amelyet az érseki palotában helyezett el. A következő év novemberének elején meghívta Kazinczy Ferencet a gyűjtemény megtekintésére, aki az 1829 tavaszára szóló meghívásnak már 1828 decemberében eleget tett. Látogatá­sáról így írt: „. . . Egernek kerültem-ki, hogy lássam az Érsek patriarcha Velenczéből hozott képeit, melyeknek megnézésekre Novemb. elsőjén írt levele híva-meg, és még inkább, hogy magát - Melly colossális nagyságú férfi ez, kedves barátom, 's mint sorvada össze az ő látásában mind' az' a mit láttam valaha! Három katona-Tiszt vala nála ebéden és ezeknek felségeik, midőn bejelentének. Kijött, mert vendégei épen búcsúztanak, 's elfogadván megköszöntésemet, de 'a melly nem valamelly előre elké­szült szóllás vala, ezekkel együtt vive a' Galériába, minthogy azt bejelentésem előtt ezek látni kívánták. Ott, megszokván azt a' mit először látok, egyedül látni, külön szakasztám magamat, 's eggy Sophonisbe előtt állék-meg. Az Érsek hozzám jött, 's elkezdénk az asszony' gyönyörűen skurzolt (a' félretartás által megrövidített/ orra, 's gyönyörű karja és a' Festőnek egész érdeme felöl szóllani. De ez a' kép nem fő dísze a' Galériának: később még becsesbb darabokat látata velem eggy más szobájában. Az Titiánnak eggy fekete öltözetű leánya, mellyet közönségesen a' Titián' Apáczájának neveztek-el. Van két kis de igen szép Claude-Lorrain je is - (táj darabok, vidám kép, mint ennek mindene) -." 13 A költőre nagy hatással lehetett ez a Tiziano-festmény, mert két évvel később is ezt említi mint a gyűjtemény legszebb darabját. Az érsek, aki még lilienfeldi apátként letette az ottani monostor képtárának alap­ját, Egerben is hasonló tervet valósított meg. Már az érseki székét elfoglaló évet köve­tően szerződést kötött Zwenger József kőművesmesterrel az érseki palota déli szárnyá­nak átépítésére. Az 1830-ra elkészült átalakítás során a régi galéria manzárd tetejét lebontották, és helyére teljes emelet került, amelynek akkor még észak felé is volt ablaksora. Itt lett kiállítva a gyűjtemény, amely annyi idegent vonzott a városba, akik különben elkerülték volna azt. A festmények azonban nem egyetlen hosszú folyosón, hanem 6 helyiségben és egy nagyobb teremben voltak láthatóak, vagyis az egész eme­letet elfoglalták. 14 Pyrker a megfelelő elhelyezéssel egyidejűleg tovább folytatta a képtár gyarapítá­sát, ugyanakkor gondoskodott a rossz állapotban levő festmények restauráltatásáról is. 1829-ben canonica visitatio során Tiszakécskén jutott a birtokába egy Cranach-fest­mény Vay Imre bárónál, majd az 1830-as évek első felében Dürer: Ecce Homo с művét örökölte egy trevisói kanonoktól. Több képet festett a gyűjtemény számára az érsek megrendelésére az Egerben hosszabb időt eltöltött Joseph Danhauser. 1828-ban ké­szítette el a „Rudolph von Habsburg" öt jelenetét ábrázoló alkotásai közül a negyedi­11. PYRKER, J. L. 1966. 102. 12. GULYÁS Elek 1873. 143. 13. Kazinczy Ferenc levelezése XX. Bp. 1910. 561. 14. FEJES, M. 1839.60-61. 693 v

Next

/
Oldalképek
Tartalom