Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Kiss Péter: Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig. IV.
2. Pyrker János László érsek képtára (1827-1844) 10 A reformkor idején valósul meg több nagy országos hatókörű művelődési intézmény. Létesítésüknél az önkéntes felajánlás formája volt a meghatározó, amelynek két alapvető változata dominált. Az egyik esetben széles körű gyűjtést indítottak, s ki-ki saját tetszése szerint támogathatta az így meghirdetett tervet, de meg is tagadhatta hozzájárulását. A felajánlás nemcsak pénz formájában történhetett, hanem lehetett telek, épület stb. is. Ily módon gyűlt össze pl. a Nemzeti Színház pénzalapja. A létesítés másik formájában valamely személy saját kezdeményezéssel gyűjteményét az országnak ajándékozta, vagy egy nemzeti intézmény felállítására, fejlesztésére alapítványt tett. így jött létre a Magyar Nemzeti Múzeum és annak könyvtára Széchényi Ferenc gróf adományából, vagy az Akadémiai Könyvtár Teleki József gróf felajánlásából. Ez utóbbiak közé tartozik Pyrker János László egri érsek is, aki 1836-ban a Magyar Nemzeti Múzeum régi képtárának alapját vetette meg. Abban az esztendőben, amikor Zala megye hiába kérte Eszterházy Pál herceget, hogy híres képtárát helyezze át Bécsből Pestre, és amikor az országgyűlés 125 000 forintért megvásárolta Jankovich Miklós gyűjteményét a múzeumnak, amelynek felépítésére 500 000 pengő forintot szavazott meg ugyancsak ebben az évben. A Pyrker-képtár magyarországi históriájának 1848 előtti szakasza mind ez ideig a szakirodalom által is csak nagyon kevéssé és részben tévesen volt ismert, pedig ennek kutatását a kollekciónak a magyar közgyűjtemények történetében betöltött szerepe már önmagában is régen indokolttá tette volna. Ez a műgyűjtemény volt ugyanis Pest és Buda, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum első állandó képzőművészeti kiállítása, s ennek megnyitásával adták át rendeltetésének annak jelenlegi épületét 1846-ban. Később az Esterházy-képtár mellett a Szépművészeti Múzeum másik legértékesebb alapgyűjteménye lett, és ma is itt látható. A festmények között nem egy olyan alkotást találunk, amely hozzájárult e múzeum világhírének megalapozásához: Giorgione férfiképmása, Gentile Bellini Cornaro Katalin ciprusi királynét ábrázoló mellképe, Palma Vecchio és Lorenzo Lotto képei stb. A Pyrker-képtár történetének egri szakasza több szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Ebben a városban került sor először a festmények bemutatására hazánkban, ami nemcsak képzőművészeti életünk, hanem a gyűjtemény magyarországi első állandó és nyilvános kiállítása is volt az 1828-tól 1844-ig terjedő időszakban az érseki palotában, illetve annak kifejezetten képtári célra átépített déli szárnyában. 1836-tól kezdődően több mint hét éven keresztül itt volt először látható ,,A' nemzeti musaeum' képtára" amíg 1844-ben Pestre nem szállították. Ez volt az Egerben valaha is bemutatott eredeti alkotásokból álló legszínvonalasabb művészi élményt biztosító gyűjtemény. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a Pestre való elszállítást megelőző év során itt zárult le annak a magángyűjteménynek a végleges kialakulása, amelynek közel a fele a Nemzeti Múzeum régi képtárának az alapja lett. Az egri érseki palotában csodálhatta meg először nagy mesterek eredeti festményeit a szegedi Joó Ferenc, aki több másolatot is készített itt útban Bécs és München felé. Szélesebb körű volt a városban hosszabb időt eltöltött Joseph Danhausernek a képtárban kifejtett munkássága. Több eredeti - részben itt festett - alkotása a gyűjtemény szerves része lett, de emellett másolatokat is 10. A Pyrker-képtár történetével külön dolgozatban részletesen foglalkoztunk, amely a Művészettörténeti Értesítő egy kötetben megjelent 1987/1—4. számában található. Tekintettel a gyűjtemény kiemelkedő jelentőségére és fontosságára, indokoltnak láttuk a dolgozat fontosabb adatainak közlését. 692
