Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Korompai János: Adatok a Gárdonyiról elnevezett irodalmi társaságok történetéhez

A sorozat második kötete „Tinódi egri históriás énekei" címmel 1974-ben jelent meg Sugár István bevezető tanulmányával, szövegátírásában és jegyzeteivel. Ez a könyv közel kétszer olyan terjedelmű, mint az első kötet volt. A harmadik kötet Nagy Miklós: Heves megyei népballadák című munkája 1978ban jelent meg. Kár, hogy a nagycélú és támogatásra méltó kezdeményezés a későbbiekben nem kapott kellő figyelmet, és a társaság tevékenységének általános lanyhulásával elsorvadt. A társaság tevékenységének népszerű eseményei voltak a rendes tagok beiktatását is szolgáló felolvasó ülések (székfoglalók). Minden felolvasó ülés keretében bemutatkozott egy író vagy költő. Tájékozódásul vegyük sorra az átnézett iratokban szereplő témákat és bemutatkozásokat: 1973. január 4.: Korompai János: Gárdonyi titkosírása és a Gárdonyi-kutatás. Bemutatkozott: Varga Zoltán költő. 1973. május 3.: Pelle Béláné: A köznyelvi kiejtés állapota Egerben. Bemutatkozott: Moldvay Győző költő. 1974. március 14.: Kovács Béla: Flagelláns körmenetek Heves megyében a 17-18. században. Bemutatkozott: Gyurkó Géza író. 1975. március 27.: Lénárt Andor: Az egri céhek és a városi magisztrátus a 18. és 19. század fordulóján. Bemutatkozott: Szokolay Zoltán költő. Nagy veszteség, hogy ez a módszer a negyedik ilyen rendezvénnyel megszakadt. Néhány év múlva a vezetőség új kezdeményezéssel kívánt a társaság működésének új lendületet adni. Azt tervezték, hogy „A Gárdonyi Társaság bemutatja" összefoglaló cím alatt sorra veszik a város és a megye tudományos és művészeti műhelyeit, hogy a társaság tagjai és a nagyközönség jobban megismerhesse munkájukat. Az első ilyen rendezvényen az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ének és zene tanszéke mutatkozott be (1979. december 13.). Ezt követte a Heves megyei Levéltár bemutatkozása (1980. április 24.), majd az egri Dobó István Vármúzeum tudományos kutatómunkájának megismertetése (1982. december 16.). Sajnos ezzel ez a helyes tartalmú elgondolás is véget ért. A társaság tevékenységének másik széles körű érdeklődést kiváltó kezdeményezése az országhatárokon túl élő magyar írók bemutatása Egerben címet viselte. Két ilyen rendezvényre emlékszem: Fehér Ferenc (Újvidék) szerzői estje 1974. március 30-án és a „Pisztrángok kara" című romániai magyar írói est 1979. december 6-án. Volt még néhány ezeken kívül, de azok meghívói elkallódtak irataim közül. Még azok tekintetbevétele után is sajnálatos tény marad, hogy a társaság életének gyengülése ezt a formát is elsorvasztotta. Ma szomorú aktualitás mutatja, milyen jelentős a határokon túli magyar irodalom megismertetése! Vegyük most vázlatosan sorra az 1972-ben megalakult új egri Gárdonyi Társaság közgyűléseit. Lefolyásuk és tárgysorozataik részleteivel nem foglalkozhatunk, mindössze időpontjaikat és munkájuk általános jellegét említjük azzal a nem titkolt szándékkal, hogy érzékeltessük a nagy ígéretű tömörülés sorsának fokozatos rosszrafordulását • és korunkra jellemző elsorvadását. Tanulságos példa ez arra, mit kell a jövőben elkerülnünk, ha ismét hasonló próbatételre szorít bennünket a társadalmi szükségszerűség. Mint már említettük, az első (alakuló) közgyűlés 1972. október 30-án volt. A másodikra 1973. december 13-án, a harmadikra 1975. január 9-én, a negyedikre 1976. február 26-án, az ötödikre 1977. február 10-én, a hatodikra 1978. február 9-én, a hetedikre 1979. március 8-án, a nyolcadikra 1980. március 13-án, a kilencedikre 1981. március 12-én került sor. A felsorolásból hiányzó 1974-es közgyűlést is bizonyára megtartották, de arról irat nem került kezembe. A dátumok egyébként azt mutatják, hogy az évenként előírt közgyűlést rendszeresen megtartották. Az egyes közgyűlések lefolyásának részletes vizsgálata bizonyosan megmutatná, hogy azok nem voltak maradéktala671