Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Korompai János: Adatok a Gárdonyiról elnevezett irodalmi társaságok történetéhez

nul alkalmasak a tárgyalt év munkájának tárgyilagos elbírálására és a kellő döntések meghozatalára. Az évek haladtával szaporodtak a társasági munka kifáradására mutató jelek és események. E tekintetben egyformán hatott a vezetőség váltakozása és elkedvetlenedése, az irányító hatóság rideg munkamódszere, a sajtó fokozatos távolmaradása és az ezekből táplálkozó általános kiábrándulás. Ezek a lehangoló momentumok mindkét társaság háború utáni erőfeszítésével kapcsolatban megmutatkoztak. Tulajdonképpen nem alakult ki egyetértés a társadalmi összefogás kezdeményezői, a hivatalos szervek és a sajtó között. Volt azonban az új egri Gárdonyi Társaság 12 évében számos más figyelemre méltó esemény is, amelyek közül néhányat az erőfeszítések igazságos megítélése érdekében kötelességünk megemlíteni: 1978. november 30-án Z. Szálai Sándor előadása: Gárdonyi és Eger 1979. május 3-án emlékülés Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulóján. Előadó: Czine Mihály 1979. október 5-én Gárdonyi prózamondó verseny a Megyei Könyvtárban. (Évenként megrendezett esemény) 1979. november 15-én Pásztor Emil előadása: A tizenötödik aradi vértanú 1980. december 9-én Szathmáry István előadása: Modern törekvések a stíluselemzésben 1982. november 11-én Korompai János előadása: A Gárdonyi emlékmúzeum jelene és jövője Ezek után ismét néhány olyan eseményt kell emlékezetbe idézni, amelyek újra az egri társaság tevékenységének kif ár adását illusztrálják. 1. 1973. május 22-én szerzői est volt a Gárdonyi Társaság és a Hevesi Szemle közös rendezésében. Ezzel kapcsolatban figyelmünk önkéntelenül az irodalmi társaság és a helyi sajtó együttműködésének fontosságára, nélkülözhetetlen voltára irányul. Egerben a megyei lap 40 ezer példányban jelenik meg. Minden cikk és hír pótolhatatlan propagandát jelent. Az egri Gárdonyi Társasággal szemben a helyi sajtó csak kezdetben és igen rövid ideig volt barátságos, később egyre közömbösebb lett. 2. Az 1976. február 26-i közgyűlés új vezetőséget választott. Az új vezetők 1976. március 10-én körlevélben tájékoztatták a tagságot és a levélhez új tagok ajánlására szolgáló űrlapot csatoltak. Az alapjában jó intézkedést nem követte határozott végrehajtás. 3. Az elnökség 1977. április 9-i levele a tagság aktivitásának csökkenését teszi szóvá: Úgy látszik, hogy az egyesületet létrehozó lelkesedés csökkent, s nyilvántartott tagjaink közül többen csak formálisan tartoznak a társasághoz . . . Szeretnénk, ha megerősítené, hogy a Gárdonyi Társaság tagja kíván maradni . . . Bízunk abban, hogy a közömbösség nem hiúsíthat meg egy jó kezdeményezést, hiszen a város és a megye szellemi arculata ezáltal szegényebb lenne." 4. 1978. március 10-i kelettel a tagok újabb levelet kaptak, amelyben a vezetőség „. . . újból megkérdi a nyilvántartásban szereplő tagjait, kívánják-e egyesületi tagságuk fenntartását . . ."és kifejezi, hogy szeretné, „. . . ha döntése kedvező lenne, de tiszteletben tartja egyéni gondjait, problémáit, s tudja, hogy a formális tagság nem szolgálja sem a társaság, sem az egyén érdekeit". 5.1984. március 15-én indult az utolsó érdemben nyilatkozó levél a társasági tagokhoz: „A jelenben tagjaink aktívabb közreműködésére volna szükség ahhoz, hogy betölthessük azt a szerepet, amelyet mai társadalmunk joggal elvár tőlünk . . . Sajnálatosan el kell ismernünk, hogy néhány ígéretes kezdeményezésen túl, társaságunk - különösen az utóbbi években - nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Aktivitása lanyhult, tevékenysége a szűk keretek között szürkévé, sablonossá vált. Többen okkal, mások ok nélkül, néha sértett hiúságból visszavonultak, a választott vezetők egy része visszalépett, így társaságunk válságba került. A megmaradt vezetőség és a tagság értékesebb 672