Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Korompai János: Adatok a Gárdonyiról elnevezett irodalmi társaságok történetéhez

keinek minél szélesebb körben elismertetésére ..." Igen rövid határidőre, már 1972. március 27-re kitűzték az alakuló közgyűlést. Az előkerült iratok azt mutatják, hogy ez az első határidő-igéret elhamarkodott volt. Az alakuló közgyűlést ezen a napon nem tartották meg. A további fejleményeket egy „1972. szeptember" keltezésű újabb értesítésből ismerjük. Eszerint,,. . . Napjaink szellemi életének eleven fejlődése . . . teszi szükségessé, hogy akik az irodalomban és különböző tudományokban tevékenykednek, egyesítsék erőiket szülőföldjük és az egyetemes magyar művelődés fejlődésének elősegítésére . . . E felismerésből kiindulva fordulunk Önhöz . . . támogassa egy olyan társaság megalakulását és működését, amely Heves megye szellemi erőit szeretné tömöríteni a fenti célok elérésére . . . ez az íróknak, költőknek . . . tudósoknak lenne színvonalas egyesülése . . . Ennek szellemében választottuk a Gárdonyi Géza Társaság elnevezést, hogy (az író) halálának ötvenedik évfordulóján kifejezzük hűségünket örökségéhez . . . Most van igazán ideje az „új szántás"-nak, amelybe a jövőt igérő „új vetés" magvai kerülhetnek. A felhívás végül közli, hogy a társaság alakuló közgyűlése 1972. október 30-án lesz. Az aláíró ár. Nagy Sándor, az egri.tanárképző főiskola irodalomtörténeti tanszékének vezetője, akinek neve a legelső előkészítő felhíváson is szerepelt, és aki a most említett napon megtartott alakuló közgyűlésén a Gárdonyi Géza Társaság ügyvezető elnöke lett. Rendelkezésünkre áll a társaság alapszabálya. Mindössze négyoldalnyi vázlatos, de igen világos szövegezésű irat. Első fejezete a tömörülés célját határozza meg a következők szerint: „A társaság célja a szocializmus építésének segítése, olyan szellemi műhely teremtése, amely hozzájárul a táj és az ország kulturális életének gazdagodásához . . . továbbá a helyi irodalmi és művelődési hagyományok ápolása, valamint a fiatal, tehetséges alkotók segítése. A társaság ezt a célt ülésekkel, előadóestekkel valósítja meg." Az alapszabály második fejezete a társaság szervezetét fogalmazza meg: közgyűlés, öttagú vezetőség (tiszteletbeli elnök, ügyvezető elnök, irodalmi alelnök, tudományos alelnök, titkár). A harmadik fejezet a tagsággal foglalkozik (rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok). Külön tárgyalja a tagok jogait, kötelezettségeit, majd a társaság jogképességét és képviseletét. Az utolsó két fejezet címe: a társaság vagyona, illetve a társaság felügyelete és ellenőrző szerve. Az alapszabályhoz fűzött záradék szerint: Az alapszabály a társaság közgyűlése 1972. október 30. napján fogadta el, és azt Eger város tanácsa vb igazgatási osztálya hagyta jóvá. Az alapszabály azt tanúsítja, hogy ebben az esetben az egriek sokkal egyszerűbb szervezetet akartak létrehozni, mint például amilyen a budapesti Országos Gárdonyi Társaságé vagy az előző egri Gárdonyi Géza Társaságé volt. Az 1972. október 30-i alakuló közgyűlés napját, Gárdonyi Géza halálának ötvenedik évfordulóját Egerben több eseménnyel kívánták emlékezetessé tenni. A Megyei Könyvtárban ezen a napon emlékkiállítás nyílt. Október 22-én irodalomtörténeti emlékülésre került sor, amelyen a következő előadások hangzottak el: E. Nagy Sándor: A Gárdonyi-kutatás helyzete és feladatai; Z. Szálai Sándor: Gárdonyi írói világa; Kispéter András: Gárdonyi és a modernség: Korompai János: Gárdonyi Géza titkosírásos feljegyzéseinek tartalma és jelentősége. Az új társaság 1972 vége előtt bejelentette a Gárdonyi Géza Társaság Kiskönyvtára* elnevezésű kiadványsorozat megindítását. Az első kötet, amely az előbbi bekezdésben említett emlékülés előadásait tartalmazta, 1973-ban megjelent. A könyv bevezetőjében az elnökség hangsúlyozta, hogy „Egy hosszú időre tervezett sorozat indul ezzel a kötet'tel . . . azzal a reménnyel, hogy mindenkor hű kifejezője lesz törekvéseinknek, a múltat és a jelent eggyé kovácsoló alkotó szenvedélynek s a jövőt szolgáló termelő munkának". 670