Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Korompai János: Adatok a Gárdonyiról elnevezett irodalmi társaságok történetéhez

Adorján, 20 Kiss Menyhért, 21 Bán Aladár, 22 Falu Tamás és Szathmáry István 21 írásai kaptak helyet. Saját élményeim alapján is dicsérhetem a Gárdonyi Társaság rendezvényeit. Em­lékszem, hogy a harmincas évek derekán a jó hírnév és az okos hírverés engem, a teljesen más jellegű iskolába járó kisdiákot is elcsalogatott a cisztercita gimnázium tornatermébe. Élénk érdeklődés, változatos műsorok jellemezték ezeket az eseménye­ket. Ez az egri Gárdonyi Társaság emlékezetem szerint a második világháború végéig működött. Újabb Gárdonyi Géza Társaság Egerben (1972-1985) Az előző fejezetben, a budapesti Országos Gárdonyi Társaság újjászervezésének okait keresve, felsoroltuk az általános társadalmi és kulturális körülményeket, amelyek az egyesület újjáélesztéséhez vezettek. Egerben ezen kívül kifejezetten helyi adottsá­gok is hozzájárultak, hogy - némi késéssel ugyan - hozzálássanak a korábban nagy sikereket elért társaság újbóli megindításához. Eger évszázadok Óta iskolaváros. Tanárok százai oktatják itt a középiskolás diákok és főiskolai hallgatók ezreit. A második világháború után a város lakosainak száma megkétszereződött, harmincezerről hatvanezerre emelkedett. Természetes, hogy előbb-utóbb jelentkeznie kellett a közművelődési egyesület iránti igénynek. A gazda­sági fellendülés csúcsát jelentő hetvenes évek elején, amikor az emberek szabad ideje is megnövekedett, ez a kívánság egyre hangosabban mutatkozott meg. Ugyanezekben az években Gárdonyi Géza halálának ötvenedik évfordulója és más körülmények is az író felé fordították a közérdeklődést. 1969 második felében következett be Gárdonyi titkosírásának megfejtése, aminek körülményei országos érdeklődést keltettek. 1970­ben jelent meg a Nagy Magyar írók sorozatban Kispéter András Gárdonyi Géza című könyve és Z. Szálai Sándor Gárdonyi Géza műhelyében című munkája. Az író újjáren­dezett egri emlékmúzeumát évente több százezer látogató kereste fel. Sokan emlékeztek még rá, hogy a két háború között milyen eredményesen műkö­dött Egerben a Gárdonyi Társaság. így természetesnek látszott, hogy az új művelődési egyesület megalakítására célzó első felhívás 1972. március 15-én éppen egy Gárdonyi Géza Társaság megszervezését kezdeményezte. Öttagú előkészítő bizottság küldte szét felhívását azokhoz, akikről feltételezték, hogy szívesen részt vennének egy ilyen társa­dalmi tömörülésben. A kezdeményezés aláírói a városi tanács elnökhelyettese, a városi művelődésügyi osztály vezetője, az egri tanárképző főiskola tanszékvezető tanára, egy gimnáziumi igazgató és egy újságíró voltak. Ebből a felsorolásból azt lehet következtet­ni, hogy a társadalmi egyesületek engedélyezése tekintetében illetékes hivatalok és a legérdekeltebb társadalmi réteg, a pedagógusok egyetértettek az elgondolással. Az elég rövid felhívás így fogalmazta meg a szervezők elgondolását: „Összefogni az Egerben és Heves megyében élő vagy innen elszármazott írókat, művészeket, tudósokat, s együttesen törekedni e táj egységes szellemi arculatának kialakítására, kulturális érté­20. BÓNYI Adorján, (Margita, 1892- ): író, lapszerkesztő. Rendkívül termékeny. Sok lap mun­katársa. Több színdarabját előadták, sok regénye jelent meg. 21. KISS Menyhért, (Nyárádköszvényes, 1880-1934, Budapest): költő, író. Volt újságíró, felsőke­reskedelmi iskolai tanár, képviselő. Irredenta költő. 22. BÁN Aladár, (Várpalota, 1871-1960, Budapest): irodalomtörténész, költő, műfordító. Gim­náziumi tanár, majd igazgató. Főként a magyarral rokon népek irodalmával foglalkozott. Szerkesztette a Túrán c. folyóiratot. 23. SZATHMÁRY István, (Trencsén, 1877-1943, Budapest): Nyitra m. főjegyzője. Később Bu­dapesten a Belügyminisztériumban min. tan. A Petőfi Társaság tagja. 669

Next

/
Oldalképek
Tartalom