Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Korompai János: Adatok a Gárdonyiról elnevezett irodalmi társaságok történetéhez
Adorján, 20 Kiss Menyhért, 21 Bán Aladár, 22 Falu Tamás és Szathmáry István 21 írásai kaptak helyet. Saját élményeim alapján is dicsérhetem a Gárdonyi Társaság rendezvényeit. Emlékszem, hogy a harmincas évek derekán a jó hírnév és az okos hírverés engem, a teljesen más jellegű iskolába járó kisdiákot is elcsalogatott a cisztercita gimnázium tornatermébe. Élénk érdeklődés, változatos műsorok jellemezték ezeket az eseményeket. Ez az egri Gárdonyi Társaság emlékezetem szerint a második világháború végéig működött. Újabb Gárdonyi Géza Társaság Egerben (1972-1985) Az előző fejezetben, a budapesti Országos Gárdonyi Társaság újjászervezésének okait keresve, felsoroltuk az általános társadalmi és kulturális körülményeket, amelyek az egyesület újjáélesztéséhez vezettek. Egerben ezen kívül kifejezetten helyi adottságok is hozzájárultak, hogy - némi késéssel ugyan - hozzálássanak a korábban nagy sikereket elért társaság újbóli megindításához. Eger évszázadok Óta iskolaváros. Tanárok százai oktatják itt a középiskolás diákok és főiskolai hallgatók ezreit. A második világháború után a város lakosainak száma megkétszereződött, harmincezerről hatvanezerre emelkedett. Természetes, hogy előbb-utóbb jelentkeznie kellett a közművelődési egyesület iránti igénynek. A gazdasági fellendülés csúcsát jelentő hetvenes évek elején, amikor az emberek szabad ideje is megnövekedett, ez a kívánság egyre hangosabban mutatkozott meg. Ugyanezekben az években Gárdonyi Géza halálának ötvenedik évfordulója és más körülmények is az író felé fordították a közérdeklődést. 1969 második felében következett be Gárdonyi titkosírásának megfejtése, aminek körülményei országos érdeklődést keltettek. 1970ben jelent meg a Nagy Magyar írók sorozatban Kispéter András Gárdonyi Géza című könyve és Z. Szálai Sándor Gárdonyi Géza műhelyében című munkája. Az író újjárendezett egri emlékmúzeumát évente több százezer látogató kereste fel. Sokan emlékeztek még rá, hogy a két háború között milyen eredményesen működött Egerben a Gárdonyi Társaság. így természetesnek látszott, hogy az új művelődési egyesület megalakítására célzó első felhívás 1972. március 15-én éppen egy Gárdonyi Géza Társaság megszervezését kezdeményezte. Öttagú előkészítő bizottság küldte szét felhívását azokhoz, akikről feltételezték, hogy szívesen részt vennének egy ilyen társadalmi tömörülésben. A kezdeményezés aláírói a városi tanács elnökhelyettese, a városi művelődésügyi osztály vezetője, az egri tanárképző főiskola tanszékvezető tanára, egy gimnáziumi igazgató és egy újságíró voltak. Ebből a felsorolásból azt lehet következtetni, hogy a társadalmi egyesületek engedélyezése tekintetében illetékes hivatalok és a legérdekeltebb társadalmi réteg, a pedagógusok egyetértettek az elgondolással. Az elég rövid felhívás így fogalmazta meg a szervezők elgondolását: „Összefogni az Egerben és Heves megyében élő vagy innen elszármazott írókat, művészeket, tudósokat, s együttesen törekedni e táj egységes szellemi arculatának kialakítására, kulturális érté20. BÓNYI Adorján, (Margita, 1892- ): író, lapszerkesztő. Rendkívül termékeny. Sok lap munkatársa. Több színdarabját előadták, sok regénye jelent meg. 21. KISS Menyhért, (Nyárádköszvényes, 1880-1934, Budapest): költő, író. Volt újságíró, felsőkereskedelmi iskolai tanár, képviselő. Irredenta költő. 22. BÁN Aladár, (Várpalota, 1871-1960, Budapest): irodalomtörténész, költő, műfordító. Gimnáziumi tanár, majd igazgató. Főként a magyarral rokon népek irodalmával foglalkozott. Szerkesztette a Túrán c. folyóiratot. 23. SZATHMÁRY István, (Trencsén, 1877-1943, Budapest): Nyitra m. főjegyzője. Később Budapesten a Belügyminisztériumban min. tan. A Petőfi Társaság tagja. 669
