Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Korompai János: Adatok a Gárdonyiról elnevezett irodalmi társaságok történetéhez

fejünk koronája, oda büszkeségünk, atyai barátunk, kihunyt a magyar irodalom fényes csillaga ... ott fakadt szívünkből az elhatározás: ezt az örökséget nekünk, egrieknek meg kell becsülnünk ... a szent eszméket és célokat tovább kell ápolnunk ... ha kicsinyek vagyunk is, ha méltatlanok vagyunk is, ha árnyékok vagyunk is . . . Nem a dicsőségért, hanem becsületből, mert magyarok és egriek vagyunk! - Az volt a legkedvesebb gondunk, hogy társaságba gyűjtsük városunk és megyénk tollforgató embereit ... a tépelődés, van-e jövője egy ilyen egyesülésnek, mikor e városban annyi a halott társaság és a félhalott egyesülés, sokáig - fél évig - tartott. - Tollforgató, célhoz jutott íróember alig van közöttünk, nem esik sérelem egyikünkön sem, ha dilettánsoknak, becsületes szándékú aprómunkásoknak nevezem magunkat . . . - A tudomány bármely ágában munkásságot kifej tőkre gondolunk, nem csak a szépirodalommal foglalkozókra ... a provinciális irodalmi társulatnak éppen az a célja, hogy mindenkit lekössön. Ezt követően a „biztató jövőből" megemlíti, hogy a januári felolvasó ülést Gyöngyösön, a márciusit Tiszafüreden tartják. Egerben a felolvasó ülések színhelye a vármegyeháza nagyterme, az ünnepi nagygyűléseké pedig a városház tanácsterme, így is kifejezésre jut, mennyire a megyéé és a városé a társaság. Minden felolvasó ülés előadóját egész évre előre kijelölték. Az évkönyv 33. oldalán kezdődik a „Szépirodalmi rész". A közzétett 21 írásból megemlítjük a következőket: Ringelhann Béláné: Jelenetek Berze Nagy János, Borsodi László, Nemecsek Aurél: Versek Szmrecsányi Miklós: Eger város mint műemlék Breznay Imre: Egy régi térkép Egerről Tóth Tihamér: A vallás mint első társadalomépítő erő Molnár Kálmán: Magyar élet és magyar irodalom Przemyslben Gárdonyival kapcsolatos cikkek a kötetben: Pap Irén: Női alakok Gárdonyi műveiben Tordai Ányos: A láthatatlan ember Bárdos József: Gárdonyi és a katekizmus Csepela Lajos: Gárdonyiék káli háza és sírja Lipcsey Péter: Azokról, akik elmentek E dolgozat anyagának összegyűjtésekor kézbe került a társaság egy másik kiadványa: A Petőfi Társaság ünnepi ülése Egerben 1930. április 27-én. A megbecsülés kétségtelen jele, hogy a tekintélyes fővárosi irodalmi társulat Egert választotta ülése színhelyéül. A 88 oldalas könyv első részében a két társaság elnökeinek, Pékár Gyulának és Kürti Menyhértnek ünnepi beszéde olvasható. A szépirodalmi részben József Ferenc kir. herceg, Voinovich Géza,

17 Lampérth Géza,

18 Géczy István,

19 Havas István, Bónyi 17. VOINOVICH Géza, (Debrecen, 1877-1952, Budapest): irodalomtörténész, kritikus, író. Gyulai Pál növendékeként szerez tanári oklevelet. Felesége Arany László özvegye volt. Szerkesztette a Budapesti Szemlét. Az MTA tagja, majd főtitkára, végül elnöke. 18. LAMPÉRTH Géza, (Mencshely, 1873-1934, Budapest): költő, író. Jogot végzett, az Országos Levéltár, majd a nemzetgyűlés könyvtárának tud. munkatársa. A Petőfi Társaság tagja, később főtitkára lett. 19 GÉCZY István, (Alsóábrány, 1860-1936, Budapest): színész, író. Az Országos Színészegyesület titkára és a Petőfi Társaság tagja volt. 668