Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Korompai János: Adatok a Gárdonyiról elnevezett irodalmi társaságok történetéhez
a kishitűek felrázásával tehetnek valamit a szellemi élet területén, az irodalom művelésével . . ." Simon a továbbiakban elmondja, hogy akkor ő a magyar tanítók országos lapját szerkesztette, és látta, hogy milyen sok szépíró van a tanítóság körében. Ezeket az író, költő tanítókat tömörítette előbb irodalmi bizottságba, majd a bizottságból irodalmi társaság lett. Ez magától értetődő természetességgel vette fel a magas irodalmi szintre jutott író-tanító, Gárdonyi Géza nevét, amely magába foglalt mindent, amire a szerveződő társaság töreke.dett: a magyar szellem, a magyar nyelv tisztelete, a nemzeti irodalom hagyományainak ébrentartása, a magyar író sorsa. Gárdonyi tudott a szervezés megkezdéséről, de az irodalmi társaság megalakulását nem élhette meg: 1922. október 30-án meghalt. A tervezett társaságot elsősorban tanítók és főképpen a tanítóság részére szándékozták létrehozni. Nem különleges helyzet ez. Nemcsak a vidéken megalakult irodalmi társaságok között volt a szervező sok esetben tanító vagy tanár, hanem magát a fővárosi Petőfi Társaságot is Komócsy József 5 tanító buzgólkodása hozta létre. A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságot Tolnay Lajos erdélyi tanár alapította. Érdemes idézni, hogyan foglalta össze Simon Lajos cikke a Gárdonyi Társaság tevékenységének lényegét: „. . . szertejártunk az országban . . . előadásokat tartottunk . . . az írónőket is bevontuk tagjaink közé 6 . . . kibővítettük sorainkat zeneszerzőkkel, előadóművészekkel . . . ma a Gárdonyi Társaság négyszázas létszámával az ország legnagyobb irodalmi társasága . . . Tagtársaink eddig 450 művet adtak ki . . . Törekszünk a szépre, a jóra, a barátságra ..." „Mi már húsz évvel ezelőtt vallottuk és gyakoroltuk azt az elvet, hogy az irodalom nem csak egy zártkörű társaságé, hanem az egész magyar nemzeté, tehát a népé is, ezért az irodalom örömeiben részeltetni kell a nép fiait és a munkásságot is . . ." A jubileumi kiadványba Móra László 7 A 20 éves Gárdonyi Társaság címmel írt figyelemre méltó visszaemlékezést. Ebben mondja el, hogy 1922 tavaszán Gárdonyi Géza titokzatos egri tanyájára vendég érkezett, aki „fényt kért a fényből, szikrát a tűzből". Engedélyt arra, hogy a tollforgató magyar tanítók és tanárok az alakítandó irodalmi társaságuk zászlajára a csillogó Gárdonyi nevet írják ... Az akkor már betegeskedő Gárdonyi örömmel adta beleegyezését és ígérte, hogy kezét a kezünkön tartja ... Az első táborozást 1922. szeptember 22-én tartottuk Budapesten. A csonka ország negyvenkét tanár-tanító írója ölelkezett itt össze ... Az elnök Simon Lajos lett, alelnökök pedig Havas István 8 és Móra István 9 ... De alig indult meg a szántó-vető munka, a társaság földecskéjét máris jégverés érte. Meghalt Gárdonyi . . . Megszűnt a forrás, úgy, ahogyan azt Gárdonyi Géza az „Új szántás - új vetés" című testamentumos írásában még életében előírta: „A költőkről, írókról ötlik eszembe, hogy vájjon mikor a néppel foglalkozunk vasárnaponként, nem lehetne-e«gy-egy szavalatot, később egy-egy színielőadást rendezni? - . . . évenként ha csak egy hétre is, szét kellene 5. KOMÓCSY József, (Vencsellő, 1836-1894, Budapest): lapszerkesztő, költő. Előbb vidéken, 1861-től Pesten tanít. A Petőfi Társaság elnöke lett. Könnyed hangú verseit szívesen szavalták. 6. A jubileumi emlékkönyv egyik szerzője, BALOQHNÉ Hajós Terézia említi, hogy 1922-ben két nőtagot választottak rendes tagul, a következő évben három, 1925-ben öt nőíróval bővült a társaság tagsága. Az 1926-os évkönyv már 14 nőírót említ, a jubileumi évben a nő rendes tagok száma 25, tagok száma 75, összesen tehát 100. 7. MÓRA László, (Zenta, 1890-1944, Budapest): költő. Móra István fia. Fővárosi tanító, majd elemi iskolai igazgató, lapszerkesztő volt. 8. HAVAS István, (Csárad, 1873- ): költő, író, műfordító. A Petőfi Társaság titkára, később alelnöke. 9. MÓRA István, (Kiskunfélegyháza, 1864-1957, Budapest): költő, író. Móra Ferenc bátyja. Vidéki és fővárosi tanító volt, valamint több szegedi lap munkatársa. 659
