Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Korompai János: Adatok a Gárdonyiról elnevezett irodalmi társaságok történetéhez

küldeni a két színház (az Opera és a Nemzeti Színház) tagjait a nép közé és a kétszáz színésszel egy hét alatt ezer községben szavaltatni, játszatni valami csekélységet, de ami a kulturálatlan népnek nektárként csöppenne a lelkébe ... Az irodalmi társaságot is már régen figyelmeztettem arra, hogy az Akadémia kisterme nem a nemzet gyűlőhelye, hanem a fővárosi zsurok kis társaságáé ..." A társaság lelkes munkájáról szólva Móra László is leírja, hogy Gárdonyi tanítását megfogadva járták a városokat, falvakat, eldugott községeket vasúton, szekéren vagy nemegyszer gyalogszerrel. Az első tíz esztendőben 48 helyre mentek el „tüzet gyújtani, lelkeket melegíteni". A húsz év alatt nem kaptak sehonnan rendszeres anyagi támogatást, a maguk erejéből éltek. Simon Lajos erről egyszer csendes szemrehányással így írt: „Minket nem támogat senki; sőt a rosszakarat szele sokszor belefúj abba a lámpásba, amelyet társaságunk hordoz . . . De újra gyújtjuk, s az ismételten oszlatja a sötétséget . . . mert benne az összetartás és a szeretet olaja ég." Nem volt hivatalos helyiségük. De minden hétfőn összesereglettek a tabáni Erzsébet híd kávéházban ... Az asztalfőn Havas István ült, balján Móra István, jobbján Simon Lajos ... A fiatalok mohón lestek az öregek elbeszéléseit, az irodalmi életből felelevenített képeket ... itt született meg minden terv. Eljártak ide a vidékiek is: Pohárnok Jenő Győrből,

10 Finta Sándor Szombathelyről, Váth János Balatonalmádiból,

11 idősebb Jámbor Lajos Kecskéről, Kozma Imre Kelenvölgyről és mások. Sokféle és tiszteletreméltó eredményt ért el a társaság. Pályázatok első díjai, első helyre került színdarabok, győzelem a Rádió első hangjátékpályázatán, a Kisfaludy Társaság nagydíja, az Otthon írók és Hírlapírók versenypályázatának első helyezése, mesék, versek díjai jutottak a társaság tagjainak. Kerecsendi Kis Márton „A harmincadik" című filmjével országos sikert aratott. Még csak kétéves volt a társaság, amikor országos pályázatot hirdettek Gárdonyi Géza életrajzának megírására. A sok pályázó közül Váth János lett a győztes. Megindították a Magyar Család című szépirodalmi folyóiratot, majd a Képes Kis Lap című gyermeklapot, amely később a Meseország címet vette fel. Neves előadókat hívtak meg, köztük Szávay Gyulát, Lampérth Gézát, Gaál Mózest, Huszár Károlyt, Tasnády Nagy Andrást, Ravasz Lászlót. Jelentős esemény volt, hogy 1925-26-ban megjelent Gárdonyi Géza összes műveinek 46 kötetes ünnepi kiadása. Ebből a munkából fontos részt vállalt az író fia, dr. Gárdonyi József. Gárdonyi Géza halálának első évfordulójára megfestették az író arcképét. A társaság megjelentetett 12 szép kiállítású könyvet, és négy alkalommal saját évkönyvet adott ki. A társadalmi elismerés egyik bizonyítéka, hogy Budapest székesfőváros Gárdonyi Géza halálakor alapítványt tett, amelynek kamataiból irodalmi sikereket elérő fővárosi tanítót vagy tanárt jutalmaznak. Az országos Gárdonyi Géza Társaság a két évtized alatt 192 felolvasó ülést, 24 ünnepi gyűlést és 12 hangversenyt tartott. Sokan hitetlenkedtek, amikor a társaság akciót szervezett ércből öntött Gárdonyiszobor felállítása érdekében. Országos gyűjtést indítottak, és a társaság fennállásának 5. évében már 13 000 pengő készpénzük volt, további 5 év alatt ez az összeg 26 000 pengőre növekedett, és kiírhatták a pályázatot. A szobor leleplezésére 1933. április 26-án került sor országos ünnepség keretében. Százharminc koszorú borította a szobor 10. POHÁRNOK Jenő, (Győr, 1898-1962, München): író, újságíró. A győri tanítóképzőben tanított. 11. VÁTH János, (eredeti nevén Horváth, Balatonkenese, 1887-1962, Balatonalmádi): író. Tanító, igazgató-tanító, majd tanfelügyelő. A Balaton írója. 660