Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

35/a. kép. Fr. Felix Nierick: Krisztus pere 1707. Kismarton Kálvária kívül jelentős hatású tényezők lehettek még, „az élőképes csoportokkal, hordozható szobrokkal díszített körmenetek, a zarándokiások és a keresztúti ájtatosságok. "

58 A ferences rend szentföldi privilégiumai révén, elsősorban általuk terjedt el a szent helyek látogatásának gyakorlata, ill. annak mintájára a keresztúti ájtatosság. Leonardo da Porto Maurizio mint a keresztút-ábrázolások egyik ferences kezdeményezője, 1650ben a római Colosseumban keresztúti stációkat állított fel, majd később 1729-ben, és 1731-ben pápai brévével nyertek a keresztutak végleges alakot.

59 Ezek után már szabályozott formában épültek a Magyarországon is oly népszerű Kálváriák, új architektonikus kompozíciók egész sorával gazdagítva a theatrum sacrumokat. A memoria passionis legendás hazai építménye - még a szabályozás előtti időből - a kismartoni Kálvária, melynek 24 stációját 1701 és 1707 között Felix Nierick ferences szerzetes készítette. Az Eszterházy Pál által építtetett kedvelt zarándokhelyet a kortársak a világ hetedik csodájaként emlegették. E megjelölés is tükrözi, milyen nagy hatást gyakorolt a hívekre ez a Golgota képzetét keltő, kövekkel körbe rakott, dombon álló, méreteihez képest 58. BARANYAI Béláné 1964. 216-217. 59. Ekkor szabják meg a franciskánus gyakorlatban kialakult via crucis állomásait tizennégyben. Ezek közül öt csak az apokrifekben szerepelt, a többi az evangélium alapján készült. BÁLINT Sándor 1976. 257. 627