Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

35/b. kép. Kálvária templom homlokzata, 1729. A szobordíszek 1750. k. Kőszeg építészetileg is rendkívül bonyolult kálváriaegyüttes. A rusztikus belső falú terekben, folyosókon elhelyezett, festett fa szoborcsoportok a szenvedélyes barokk imitáció hatásos kifejezői. A szenvedéstörténet szereplőkben gazdag szent színházának felvonásait nézheti végig a pódiumszerű, falazott emelvényeken elhelyezett stációkat szemlélő. Az egyik legnagyobb szabású, ikonográfiái szempontból is ritka szín, azaz stációcsoport a főtanács ülését, Krisztus perét ábrázolja. A kétoldalt ülő, pajzsokká alakított papírtekercseken, ítéletük feliratait kezükben tartó bírák között trónoló Pilátus előtt, középen áll vörös köntösében a megkötözött Krisztus. Az előtérben az asztalnál ülő íródeákok, a háttérben pedig a baldachin alatt álló Kajafás alakja adja meg a színpadszerűen berendezett tér mélységi dimenzióit

60 (35/a kép). A hazai nagy kálváriaegyüttesek közül csak néhány, a theatrum sacrum szempontjából karakteres példát áll módunkban itt megemlíteni. Közép-európai viszonylatban 60. Szilárdfy Zoltán hívta fel figyelmemet a tornai (ma Túrna) templom XVIII. századi falfestményeire, melyek a Krisztus pere témát theatrum sacrum módjára jelenítik meg. A körben ülő bírák ábrázolásával a falfestmények azt a képzetet keltik, mintha a templom belső tere, Krisztus perének színhelye volna. A Krisztus pere téma az 1731-es pápai rendelet után már nem szerepelt a kálváriák stációi között. A század közepéig festett változatai kerültek bíróságok falaira, mintegy figyelmeztetve a bírákat a hamis ítélet veszélyeire. Szilárdfy Zoltán szíves közlése. Itt köszönöm meg Szilárdfy Zoltánnak dolgozatom megírásához nyújtott segítségét. 628