Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

34. kép. Krucsay-oltár (részlet), 1731. Nyírbátor, minorita templom tartalmú képek és szentek szobrainak hordozását szinte biblia pauperumként.

5b Sajnálatosan szinte semmi nem maradt fenn azonban a körmenetek alkalmi műalkotásainak sokaságából. Ezért is kap hangsúlyosabb szerepet minden olyan mű, mely a nagypénteki flageliációkból, azaz Krisztus kínszenvedéseinek mind teljesebb átéléséből sarjadt. A passió misztika egyedülálló hazai theatrum sacruma a nyírbátori minoriták ún. Krucsay-oltára (33-34. kép). A franciskánus passiójátszás és írás aktív teológusa, Kelemen Didák az 1731-ben fölállított oltár programjának készítője, kivitelező mestere pedig egy ismeretlen eperjesi szobrász volt.

57 A passió jeleneteit szimultán egységbe szervezve, tíz változatban jelenik meg Krisztus alakja az oltárépítményen az Olajfák hegyétől a föltámadásig. A bűntelen áldozat - Krucsay kivégeztetett felesége - emlékére, a penitencia elnyerésének szándékával, fogadalomból emeltetett oltár ikonográfiái programja, a hamis ítélet következtében szenvedő, ártatlan áldozat drámáját jeleníti meg. Baranyai Béláné hívta föl rá a figyelmet, hogy az oltár kialakításánál a passió játékokon 56. SCHOEN Arnold 1930. 14. - Az esztergomi Keresztény Múzeum Garamszentbenedekről származó, 1650 körüli, fafaragású Krisztus-szobrának ikonográfiái meghatározása kapcsán írta le Szilárdfy Zoltán, hogy a szobrot barokk időkben körmenetben hordozták, s ennek a típusnak mezzotinto képe alá a theatrum sacrum szemléletnek megfelelően „TRISTISSIMUM SPECTACULUM" felirat került. SZILÁRDFY Zoltán 1981. 1. sz. 63-64. 57. BARANYAI Béláné 1964. 126-229. 626