Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

26. kép. Jézus és a szamúriai asszony, XVIII. sz. közepe. Szendrei Gábor gyűjteményéből egy művön belül elképzelhetetlen lett volna a barokk színházi díszletfestészet eredményei nélkül. A látvány téri illúzióinak, a látszat és valóság rafinált csereberéjének lehetőségeit ragadta meg az a szerzetes is, aki Jézus és a szamáriai asszony találkozását aranyozott keretben elhelyezett, mélyített dobozban szerkesztette ki. Keményítővel átitatott és plasztikusra gyűrt applikált selyem, festett pergamenek, tükrök, sodort ezüst- és aranyszálak kombinációjával valósította meg mindezt (26. kép). Jézus földi működése mellett a szent színházak kedvelt témái a különféle szent patrónusok életéből vett jelenetek. Az előző kolostormunka közeli rokona - feltételezésünk szerint egy kéz munkája - Nepomuki Szt. Jánost ábrázolja Vencel király előtt (27. kép). A háromdimenziós kép téri régióinak felosztása színpadszerű. Szent patrónusoknak theatrum sacrum karakterű oltárépítményei is készültek a magyar barokk művészetben. Az Eszterházy család donációjából emelt fertőszentmiklósi plébániatemplom 1750 körüli Szt. Miklós főoltára is ezt a típust képviseli. A meglehetősen tagolt, csavart oszlopos oltárarchitektúra középső részén Szt. Miklós püspök 616