Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

27. kép. Nep. Szt. János Vencel király előtt, 1750. k. Eger, Dobó István Vármúzeum térdeplő alakja mellett dézsában, a legenda szerint sóba tett, három imádkozó diák. Fölötte áldást hozó angyal lebeg. Közvetlenül e fölött felhőkoszorúban Mária alakja látható. Mária mögött valamikor fény áradt be a szentély mögötti ablakon. Mára fehér textíliával fedték ezt le. A gazdagon tagolt oromdíszen a Szentháromság jelent meg sugár- és felhőkoszorúban, két angyal között. Legfölül az Eszterházy-címer díszeleg (28. kép). A szent színház típusú oltárépítmények között is sajátos formát képvisel a pesti szerviták Szt. Anna-templomának 1735-ben készült Szt. Peregrin-oltára (29. kép). Az 1726-ban szentté avatott Peregrinus kultuszát elsősorban a bécsi szerviták népszerűsítették. Ennek révén terjedt a szent kultusza. Az oltár megformálásában a bécsi mintát követte.

42 A pesti templom belső fala elé emelt oszlopos, párkányos oltár szobraival és 42. A Melchior Hefele által 1727-ben készített oltár eredeti főalakja viaszból készült. II. József rendelkezései miatt ezt egy fafigurára cserélték. A viaszfigura most a kolostorfolyosón áll egy kis oltáron. MISSONG Alfred 1933. 176-177. A pesti részleteiben tér csak el a bécsitől, legjelentősebb eltérés, hogy a szent szobra valódi ruhába van öltöztetve Bécsben, míg a pesti faszobor egységesen faragott. Az oltár ma is látható formáját 1770 körül nyerte. Az 1735-ben készült eredeti Szt. Peregrin festett oltárképe ma a templom raktárában található. Lektorom, Szilárdfy Zoltán hívta föl figyelmemet erre a tényre. 617