Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

kúti, a győri, a farkasvölgyi, a kismartoni, a Pázsiton lévő, a löki, a remetei, a Szent Antal-i, az osli, a sümegi, a nagycelli tárházbeli, a röjti, a talli és a terzatiumi. Föltehe­tően így, párosával vitték őket a körmenetben, melynek ismerjük részletes leírását. 26 A Hétfáj dalmú Szűzanya ünnepén vitt kegy kép ábrázolások közül talán érdemes meg­néznünk a Sasvári Csudál Boldog Asszony Képét, mely a hazai Fájdalmas Anya kultusz talán legnagyobb hatású pietája volt (7. kép). A kép a felöltöztetett, koronás, ülő Szűzanyát ábrázolja, ölében a mezítelen, halott Krisztussal. Mária ruháján figyelemre méltók a különféle votív-tárgyak ábrázolásai; szívek, szentképes és ereklyetartós me­dallionok, láncokkal, gyöngysorokkal. A sorozat több tábláján láthatunk hasonló votí­vokat. A körmenet leírása szerint „Magyarország összes kegyelem helyeinek festett képeit" vitték a tömegben. Esterházy Pál Mennyei korona . . . című 1690-ben megje­lent művében a világ kegyelemképeiről 119 metszetet készíttetett Mathias Greischerrel (1650-1712), ebből 12 magyarországi kegyképet ábrázolt. Aförtői, fraknói, kismartoni, táli, pozsonyi, röjti, lauretomi, pázsiti, löki, osli, remetei és a terzatumi Mária-képeket. Bizonyos, hogy a festett pajzsok készíttetője ismerte a Mennyei Korona metszeteit, abból kilenc kegykép ábrázolását - átköltésekkel - át is vette, de az összes magyaror­szági kegykép említése költői túlzásnak tűnik. Elképzelhető, hogy néhány pajzs a századok folyamán elenyészett. Az ábrázolt kegy képekből inkább arra következtetünk, hogy a Győr és Dömölk körzetében ismert és népszerű kultuszképeket ábrázolták a pajzsokon. Ezt látszik igazolni az unikumnak számító Győri ispitalbeli Csudálatos Bol­dogasszony kegyképének ábrázolása is. Akad azért egy kakukktojásnak számító is a pajzsok között, a Spanyolországi Csu: Bold: Asszony Képe St. Jakob templom-hói. Ugyancsak a műalkotásokkal kísért ünnepségek ritka dokumentuma az az 1696-os theatrum sacrum ábrázolás, mely különös és kivételes módon a minoriták argentínai provinciájából került Magyarországra, feltehetően missziós kapcsolatok révén. A szen­tek dicsőítésére felállított készület - melynek szerzője és programadója a kép felirata szerint Fr. Casinir (sic!) Fisslin hitszónok volt - tipikus XVII. század végi oltárarchitek­túra-szerű építményt ábrázol, szentek szoborszerű alakjaival és zászlókkal gazdagon díszítve (8/b. kép). 26. „a püspök a papsággal a régi kápolnába vonul, főpapi díszbe öltözik, leemeli helyéről a csodatévő szobrot, átadja a körülötte szolgáló négy kanonoknak, azok díszes létrára teszik s az egészet a vállukra veszik. És megindul a körmenet harangzúgás, ének, zene, mozsárdörgés közt; elül megy zászlójával az ifjúság, utána jött sok búcsús, mindegyik csapat a maga zászló­jával és szobrával; utánuk a czéhek, utánuk hoznak férfiak sok minden állványon szobrokat, mögöttük jönnek a lányok szobraikkal, mögöttük a testvérületek, mindenik a maga különös ruhájában, utánuk jön tizenkét fiú géniuszoknak öltözve, czimerekkel és jelképekkel, utánuk jöttek a férfiak kettős sorban, utánuk fegyveres katonák, mögöttük viszik Magyarország összes kegyelemhelyeinek festett képeit, utánuk következett megint fegyveres katonaság, utána pap­ság, mögötte az előkelő világiak, utánuk a zenekar, utána a kanonokoktól vállukon vitt csodatévő szobor, mögötte a püspök a segítő papsággal, nyomában megint nemesség, ezután polgárság, végül asszonynép. Az út mentén jobbról-balról zöld gallyak, közben-közben egy­egy díszes, összesen húsz oszlop, mindegyiken fölírás, mely a kápolnában nyert valamely kegyelemre figyelmeztette az olvasót. Amint a körmenet visszakerült, az új templomba térve, a püspök a szobrot az új kápolnának oltárára helyezi, . . . PACHER Donát 1912. 250-251. 598

Next

/
Oldalképek
Tartalom