Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

8/a. kép. A győri Csudálatos Boldogasszony képe, 1748. Celldömölk,Bencés apátsági templom A hazai barokk művészetben Krisztus szentatyafiságának virágzó kultuszával együtt terjedtek a theatrum sacrum jellegű Szt. Anna-ábrázolások. Szt. Anna népszerűségét annak köszönhette, hogy nemcsak mint Szűz Mária édesanyját, hanem mint Jézus Krisztus öreganyját, dajkáját, a szentatyafiság matriarcháját, és így a keresztény nagycsalád, nemzetség oltalmazó ját, a gyermekáldás patrónáját is tisztelték benne.

27 Mint Mária szülőanyja jelenik meg Szt. Anna a budapesti pálosok theatrum sacrum típusú főoltárának szoborcsoportozatán. Az A. L. Conti készítette, 1748. jún. 15-én fölszentelt oltár kollonádos architektúrája kétoldalról félkörívesen zárt teret alkot. 27. BÁLINT Sándor 1977. 96. 599