Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Fajcsák Attila: Az egri kálvária

2. kép. A három kereszt az 1940-es években megváltását teljesítette. Tehát e három kereszt megtekintése egyszerre szolgálhat minden földi halandónak intésül, vigasztalásul és üdvösségül. Amikor Pyrker a várat rendbe hozatta, azzal egyidejűleg egy magánájtatosságra is alkalmas szent helyet kívánt kialakítani. Az érsek terve rövid időn belül valóra válf a Kálvária, egyben a vár a nép kedvenc zarándokhelye lett. Az egyik helyen ezt olvashatjuk: „Ott áll a vár, előbb puszta rom, most fasorokkal beültetve, és csinos szobrokkal diszesitve, részint kellemes sétahely, részint pedig díszes kálvária, hol az egri nép buzgosagán sokszor épülhet az utazó."

8 Témánk szempontjából nem elhanyagolható az a tény, hogy a vár akkoriban az érsekség tulajdonában volt. Az egri vár Szép-bástyájára épített Kálvária teljesen új építészeti együttes volt nem pedig a régi, barokk Kálváriának az áthelyezése, mint ahogy ezt olvashatjuk egy helyen. Ennek a sajátos építészeti alkotásnak a telepítése több fázisban történt Az 1827. szeptember 17-ét követő napokban, amikor Pyrker János László velencei pátriárka elfoglalta Egerben érseki és főispáni székét, rövid idővel azután hozzáfogott a var szépítéséhez. Erről így ír naplójában: „Már két héttel bevonulásom után gondom volt ra, hogy ezt a romot, ami a város közepén egy jókora magaslaton állt, barátságo8. Az Egri Egyházi Főmegye Névkönyve 1849 évre. Eger 1849 68 9. BREZNAY Imre 1931. 70. '