Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Fajcsák Attila: Az egri kálvária

sabb hellyé alakítsam át; elegyengettettem az omladékot és földdel takartattam le, az elpusztult körfalakat később részben újra építtettem, más helyeken kijavíttattam, fákat ültettettem, és a legmagasabb ponton három keresztet állíttattam fel, így mint Kálváriahegy szívesen látogatott zarándok hely lett, s a szép kilátás miatt is szívesen felkeresték a sétálók."

10 Az idézetből világosan kitűnik, az érsek első lépése a vár vallásos emlékhellyé való kialakításában a három kereszt felállítása fából, nem pedig a hét stáció építése, ahogy ezt egy helyen olvashatjuk." A kereszteket 1828. március 23-án délután három órakor, ünnepélyes szertartás közepette avatták fel. A szertartást Durcsák János prépost végezte, beszédet pedig Cseh János, líceumi tanár mondott a nagyszámú egybegyűlt egrieknek, kihangsúlyozván: „Mily magasztos gondolat, hogy érsekünk ezt a helyet, hol a kereszténység ádáz ellensége annyi ártatlan vért ontott ki, az üdvözítés jelvényével szenteli meg . . ."

12 A kereszteket, illetőleg az omladozó bástya magas tetejét karfák vették körül.

13 Egy helyen tévesen azt állítják, hogy 1846-ban állították fel a kereszteket.

14 Ebben az esztendőben valóban történt keresztállítás, de ez a korábbiak kicserélése, felújítása volt. Ez tizennyolc esztendővel később, az időjárás viszontagságai miatt nagyon is szükségszerűvé válhatott. E felújításról készült „nyugtatvány"-ok, „árjegyzék"-ek értékes információkkal gazdagították ismereteinket. Dudás József építőmester negyvenkilenc forintot kap munkája végeztével, aki „A keresztek fel állításán, kö fal közzé való be rakásán, és az ott lévő ülő hely ki ujitásán, léptsök és flaszterkövek be rakásain dolgozott . . .". Polareczky Alajos ácsmester a keresztfák kifaragásáért, felállításáért negyvenegy forintot, Kovács József festő-aranyozó pedig, aki a három keresztet „firnajsos festékkel világos gyöngy színre" festi, munkájáért harminckilenc forintot kap az egri érseki építési pénztárból 1846 őszén.

15 1913 áprilisa végén a középső keresztet a szélvihar kidöntötte. A helyreállítás sürgőssé vált a május 4-i búcsú miatt. Párvy Antal prépost-kanonok, plébános tizennyolc koronát előlegezett meg az azonnali helyreállításhoz, amit később a Roskoványiféle Kálvária-alap tőkéjének kamatából az Egyházmegyei Hivatal kiegyenlített.

16 (Roskoványi Ágoston szerepére a későbbiekben még visszatérünk.) Két évvel később ismét levelek, s számlák tanúskodnak újabb felújítási munkálatokról.

17 A három kereszt déli tájolású, szemben a várossal, Pyrker főművével, a székesegyházzal, ahonnan egykoron a körmenetek indultak. Az 1920-as években megkezdett várbeli régészeti ásatások miatt lebontott stációk helyett, ha már újak építésére nem volt lehetőség, az akkori érsek jóvoltából új Kálvária-kereszteket akartak állítani, méghozzá kőből. Ez a terv még 1931 áprilisában is megvalósíthatónak tűnt, de mindebből mégsem lett semmi. Valószínűnek tartjuk, hogy e nemes kezdeményezést is, mint oly sok mást, a gazdasági világválság hiúsította meg. Nem tudjuk, hogy Pyrker érseknek szándékában állt-e építtetni a Kálvária keresztjeinek egy kápolnát a Szép-bástya tetején. Tény az, hogy Szarvas Ferenc, jeles egri építőmester készített egy tervrajzot ezzel kapcsolatosan, ami végül is sosem valósult 10. PYRKER János László 1845. 61. 11. SUGÁR István 1987. 128. 12. TÜRK Frigyes 1912. 230. 13. ANTALFFY Gyula 1982. 397. 14. VOIT Pál 1972. 119. 15. Heves Megyei Levéltár (a továbbiakban HML.) XII-3/e 481. 16. Egri Érseki Levéltár (a továbbiakban EÉL.) Par. Agr. 2955/1913. 17. EÉL. Par. Agr. 3202/1915., 3344/1915. 18. Síremléket Gárdonyi Gézának. Eger, 1931. április 21. 2. 570