Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Petercsák Tivadar: Szénégetés Észak-Magyarországon

2. kép. A gyújtóhely kialakításához szükséges vezérfa a boksa rakása közben. Répáshuta. Petercsák Tivadar felv. 1981. 30 m

3-es, a mai Szlovákia területén 40-100 m

3-es az általános, a nagyipari megrendelésre dolgozó erdélyi szénégetők viszont 150-250 m

3-es boksákat is építettek.

97 Észak-Magyarországon a begyújtás szempontjából kétféle boksa ismert. Általánosabb az alulról begyújtós módszer, ezt alkalmazzák a Bükkben, Gömörben és a Zempléni-hegységben. Az erdészeti szakirodalom az ilyen típusú szénégetést „tót" szenítési módnak nevezi.

98 Ilyen típusú boksákat raknak Szlovákiában és Erdélyben.

99 A másik a „német" vagy „olasz" szénégetési módszer, amelynél a boksát a középen hagyott kürtőn keresztül felülről gyújtják be. Ezt Észak-Magyarországon - ismereteink szerint - csak a mátrai szlovákok alkalmazzák. Ilyen módszerrel dolgoztak a bakonyi szénégetők, és ez volt a hagyományos szénégetési mód Csehországban.

100 97. HEGYI Imre 1978. 103. Ladislav TAZKY 1980. 299-300., Vasil LATTÁ 1958. 610., TaGÁN Galimdzsán 1943. 40-41., KÓS Károly 1978. 66., 69. 98. SZILAS Géza-KOLOSSVÁRY Szabolcsné 1975. 159. 99. Horehronie 1969. 343., Vasil LATTÁ 1958. 611., LadislavTAZKY1980. 299-300., TAGÁN Galimdzsán 1943. 42., KÓS Károly 1978. 67-68. 100. SZILAS Géza-KOLOSSVÁRY Szabolcsné 1975. 159., PETERCSÁK Tivadar 1984b 490492., VAJKAI Aurél 1959. 24-27. HEGYI Imre 1978. 103., Blanka CHÁTALOVÁ 1985. 110-111. 509