Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Petercsák Tivadar: Szénégetés Észak-Magyarországon

3. kép. A boksa rakása vékonyabb fahasábokkal. Répáshuta. Petercsák Tivadar felv. 1981. A boksa rakását a két módszer alkalmazása befolyásolta. Az általánosabb, alulról begyújtós módszernél az első és nagyon fontos mozzanat a gyújtóhely megfelelő elkészítése, mert ettől függ a boksa jó égése. Lajos Árpád a Mályinkai szénégetésről írja: „A milehely közepén egymással párhuzamosan le kell fektetni két darab, kb. 20-25 cm hosszú kis fahasábot (fenyő- vagy juhar-jávorfából), de jó ehhez a gyertyánfa is. A két fahasáb neve: „fejel-fa". A két fejelfa fölé keresztben két „hasítvány"-t (vagyis vékonyra hasított gyújtóst tesznek. A hasítványra kerül megint keresztbe a „szilágy", mely nem más, mint szálkára faragott gyújtós. Az így elkészített gyújtóhely fölé jobbról-balról baltával jó erősen két „középkarót" vernek be úgy, hogy ezek fordított V alakban összedőlve már a boksa dőlésének irányát is megadják."

101 A méteres középkarót dróttal vagy madzaggal össze is kötik, de ha kétágú karót találnak, azt használják. Répáshután a gyújtós neve fáklya.

m A gyújtóhelytől kifelé lefektetnek egy kb. 6-8 méter hosszú egyenes fát, az ún. vezérfát (Mályinka), illetve vezért (Répáshuta), ami kivezet a szénhely partjára. Erre azért van szükség, hogy mile rakásakor egy keskeny, egyenes folyosó, a begyújtócsatorna (Mályinka) szabadon maradjon (ezt a fát ugyanis begyújtás előtt kihúzzák).

103 Gömörben rövidebb dorongot használtak, amit a mile 101. LAJOS Árpád 1956. 26. 102. PETERCSÁK Tivadar 1984a. 84. Kelet-Szlovákiában és Erdélyben (Székelyvarságon és a Lápos völgyben) ugyanígy kezdik a boksa rakását. A Felső-Garam mentén a gyújtós neve fakliéky (Horehronie 1969. 342.), Cierny Balogban faklence (Ladislav TA£KY 1980. 300.), Sznyinhámorban (Hámry pri Snine) fakïa (Vasil LATTÁ 1958. 609.) 103. NÉMETH Marietta 1980. 10, 510