Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Bakó Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez

8. kép. A Százrejtekű pince alaprajza amelyet megelőzően a borház három önálló helyiségből állt volna, három bejárattal. A másik esetben a csúszdákon szüretkor összehordott szőlőt csúsztatták volna le a borház­ban elhelyezett kádakba. 109 A borházból több helyiség nyílik, de ezek mind el vannak falazva, amint erről a néphagyomány is tudósít. A leválasztás nem lehet túl régi, mert az oszlopok vagy a falak alján nem látszik meg a juhok dörgölődzésének nyoma, tehát az az erős kopás, amit máshol ilyen esetben meg lehet figyelni. Az 1779-es térképen is a cellae, tehát pincék fel­irat olvasható, ám ha ezt hodály céljára használták volna abban az időben, a felirat talán más lenne. A borház elfalazott helyiségeit a következőkben sorolom fel. A bal belső sarokban két szűkebb (ez még nem elfalazott!) nyílás kissé mélyebben fekvő üregekbe vezet. Az ugyancsak bal oldali, de belső sarokban kosáríves záródású nyílás, nagyobbrészt betöm­ve. Itt említem meg, hogy a Kőhodályból induló ágak, üregek záróíve (szemöldökíve) mind meglepően alacsonyan húzódik, amiből arra lehet következtetni, hogy az egykori padlószint jóval, minimálisan 1 méterrel mélyebben volt a mainál. Lehetséges, hogy ezekhez a nyílásokhoz lépcső vezetett le, amely talán a jelenlegi járószint alatt ma is megvan. A bejárattal szemben húzódó falban is az előzőhöz hasonló, elfalazott nyílás. Középen, a bejárattal szemben a főfalon egy pinceág(?) elfalazott bejárata. Jobbra mel­lette padka, ami fölött át lehet látni az innen balra húzódó ágba. A padka felett füstnyo­109. LOSSKY,B. 1964.1. 488

Next

/
Oldalképek
Tartalom