Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Bakó Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez
9. kép. A Kőhodály nevű pince alaprajza. A fényképeket Lónyainé Nagy Éva készítette, a felméréseket Vértes László és Fodor László végezte el mok, jobbra polc, majd egy vakablak ugyancsak polcok nyomaival és fakeret beillesztésének váj atával. A borház falainak egész felülete újabban átfaragottnak tűnik, de kisebb foltokban a régi faragási technika is megmaradt. Mind a két pince alaposabb megismeréséhez további kutatásra van szükség. A Százrejtekű pincének néhány ponton meg kellene bontani a járószintjét a remélhető régészeti leletanyag miatt, de nagyobb munkát igényel a Kőhodály feltárása. Itt ki kellene bontani az eltömött bejáratokat és ennek eredményeként felmérni a teljes alaprajzi elrendezést. Meg kell vizsgálni a jelenlegi járószint és a borházból nyíló bejáratok viszonyát, el kell dönteni a bejárati falon lévő két félköríves nyílás eredeti rendeltetését. A kutatást a két nagypince környezetében lévő néhány kisebb üreg feltárása, vizsgálata egészíthetné ki, tenné teljesebbé. Andornak község története és régi pincéinek keletkezése az eddig felkutatott adatok révén ennyire volt megismerhető. A kutatást régészeti, építéstörténeti és névtudományi módszerekkel folytatni lehet, de az így elérhető eredmények szorosan összefüggnek majd az Andornakot körülvevő kistáj, a Vallis Agriensis sorsával, amint erre az előbbiekben már többször rámutattam. Az etnikai és agrártörténeti folyamatok, események a táj minden településére hatottak, és ezek a települések egymással is kölcsönhatásban voltak. Az Andornakról dolgozatunkban felvázolt kép sokkal teljesebb, életszerűbb lesz akkor, ha az egész Egri-völgy történelmi, etnikai és földrajzi egységébe tudjuk majd beállítani. Ennek egyik igen fontos eszköze a középkorinak tekinthető borospincék felkutatása, összehasonlítása és elemzése, melyek a táj történetének napjainkig megmaradt tárgyi emlékei. Azt a kérdést, hogy a tufapincék, azok kivágása, keletkezése melyik etnikumhoz köthető, egyelőre nem tudjuk megválaszolni. Bár az Eger völgyétől keletre és nyugatra húzódó tufavonulathoz kapcsolódva igen korán lehettek lyukpincék, feltehető, hogy valamilyen módon a nyugat-európai telepesek is hozzájárultak kifejlesztésükhöz.