Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Bakó Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez

hetett. Létezésének egyedül az előbb említett nyelvészeti bizonyítékai vannak. Első okleveles adatainkból a XIV. század első feléből arra lehet következtetni, hogy a falu neve ekkor megváltozott, vagy legalábbis egy időben más nevet viselt. 1327-ben jelenik meg először Andornak néven, mint az Ugra család birtoka,

33 de következő említésekor, 1338-ban még egy néven említik. A Borsod Megyei Levéltár őrzi Borovszky Samu egykori, neves történészkutató céduláit, ezekből a szerző (a Magyarország vármegyéi és városai című sorozatban) Borsod monográfiáját akarta megírni, de erre sajnos nem került sor. Ez a cédulagyűjtemény egy oklevél regesztát tartalmaz, amit Borovszky századunk elején Uzapanyiton, a Szentmiklósi család levéltárában jegyzett le. Az oklevél (1338) szerint Miklós comes, Ugra fia panaszt tesz az egri káptalan előtt azért, mert Tamás, a Lengend-i Márton fia az ő faluját Andurnakot, amit más néven Ugrafalvának hívnak, megrongálta, és ezért elégtételt követel. A felek végül kibékülnek és ezzel minden további eljárás megszűnik.

34 Később a települést csak Andornak néven említik, így pl. 1345-ben, mint Ugrin vagy Ugra fia, Miklós lakhelyét, 1435-ben pedig Zsigmond király Andornakot, mint pusztát ajándékozza el a Lyblye családnak.

35 Az Andornak helynév megjelenése idején tehát a falu egy Ugra nevű úr tulajdona, amint ezt egyik neve is kifejezi. Ugra, az Ugrinhoz hasonlóan, szláv nyelven „magyar ember"-t jelentő személynév, töve pdig az Ug szó, ami a Bükk hegység nyugati lábánál egykor élő Bél nemzetség második neve.

36 Az Ug szótő és származékai egy-egy Bihar és Veszprém megyei adaton kívül főleg Heves megyéből ismertek. A Felnémet melletti Ugtelek, a mikófalvi határban fekvő Ugfalva (bár lehetséges, hogy ugyanazon településről van szó) minden valószínűség szerint az Eger-patak környékének, völgyének azt a benépesítési folyamatát jelzi, mint Ugrafalva-Andornak. A különbség annyi, hogy az előző két esetben Ug, a nemzetség, a harmadikban pedig már Ugra, a nemzetségfő a névadó. A nemzetségfő fia, Egyed 1310 körül élt, írja Karácsonyi János,

37 Ugra tehát egy nemzedékkel előbb, bár nem zárható ki az sem, hogy a nemzetségben - a kor szokása szerint - több generáció már korábban is alkalmazta ezt a nevet. Erre utal az Ugra személynév használata Szent László korában (1093), amikor e főúr a király kíséretének egyik tagja volt.

38 Kérdés tehát, hogy az 1338-ban úgy ismert Ugra, mint Andornak ura, melyik magyar nemzetséghez tartozott. Vajon a Bélhez, vagy esetleg az Örösúrhoz? A Bél nemzetség mellett szól annak második neve, az Ug, és amelynek településtörténeti emlékei az Eger-patak völgyében olyan helynevekben maradtak meg, mint a fentebb említett Ugtelek és Ugfalva. Birtokaikhoz tartozott egykor Ostoros is, melyet a XIII. században ők adományoztak a bélháromkúti apátságnak. Ostoros és Andornak egymással határos falvak, de az Andornaktói nyugatra fekvő Pázmánd puszta is az apátságé, bár korábban valószínűleg a Bél nemzetségé volt. - Minthogy az Andornaktói északra fekvő, 1234-ben említett Magy is az apátságé, feltehető, hogy ennek alapítása 33. SOÓS Imre 1975. 76. ; SUGÁR István 1980. 124., 265. 34. BmL. Borovszky Samu cédulagyűjteménye; CSÍKVÁRI Antal 1939. Andornaktálya4-5. 35. SOÓS Imre 1975. 76.; GYÖRFFY György 1987. 66; Csánki Dezső a pápai tizedlajstromban olvasható UGARAD helységnevet Andornaknak véli, de Györffy György ezt tévesnek tartja, esetleg a Nyárád név elírásának. 36. KISS Lajos 1978. 110., 666.; GYÖRFFY György 1987. 66. 37. SUGÁR István 1984. 130.; BAKÓ Ferenc 1965. 172.; KARÁCSONYI János 1900.

1. 230. 38. KISS Lajos 1978. 110. 39. GYÖRFFY György 1963. 757.; SOÓS Imre 1975. 395.; FEKETE NAGY Antal (1934. 6465.) figyelemre méltó példát hoz fel a Szepességből: Rókusfalva határnevei 1263-ban magyarok, a németek betelepedése után, 1315-ben már németek, de a magyar neveket is használják: Kromseifen - vagy Sárpataka. 468