Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Bakó Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez

püspökével, mert saját birtok jogát akarta bizonyítani olyan tájon, az Egri-völgyben, amely teljes egészében az egyházé volt, tehát ebből a birtoktestből mindenekelőtt a püspöknek lehetett joga kiszakítani Andornakot és Mocsáry Andornak(?) adományoznia. A bizonyításnak ez a gondolatmenete azért volt időszerű, mert amint említettem, 1580 óta hiába volt joguk Andornakra a Mocsáryaknak, de facto ezt a Liptay család élvezte. Végül azonban a hatóságok nem fogadták el az érvelést, és Andornak birtokjogát meg kellett vásárolniok a Liptay famíliától, hogy a kettős birtokosság megszűnjék. így állt elő az, hogy az Egri-völgy katolikus tömbjébe egy református falu ékelődött be a XVIII. században, mert a cuius regio, eius religio elve alapján a Mocsáryak jobbágyaikkal együtt ezt a vallást követték. A hagyománynak az a kitétele, hogy a birtokszerző Mocsáry katolikus volt, vagy azzal függhet össze, hogy a történetet a reformáció előtti időkből örökölték, vagy ezáltal hitelességében megerősítsék. A püspök valószínűbben ajándékozhatott birtokot a saját vallásán lévő hívének, mint egy eretneknek. Az Andornak helynév szinte egyetlen a Kárpát-medencében. Azért „szinte", mert saját kutatómunkám még egy Andornakot talált az előbbitől északkeletre, mintegy 10 km távolságra. Itt fekszik a Hór-patak völgyében Bogács község, melynek délkeleti részét Andornaknak nevezik. A név magyarázata, keletkezése ismeretlen - erre még lentebb ki fogok térni -, de közös vonása az Eger környéki településsel, hogy itt is vannak riolit-tufába vájt lakások és borospincék.

29 Kettéválasztva a nevet, a továbbiakban megvizsgálj uk, hogy milyen szerepet kap földrajzi neveinkben az Andor név és a hozzá kapcsolódó részeshatározó, a -nah. Forrásaink szerint a Kárpát-medencében az Andor sem önállóan, sem összetételben nem fordul elő, ismert azonban az András forma, bár az is kevés. A ma használt névanyagban kettőt találhatunk, de annál többet a XIV-XV. században. Amig a jelenlegi András- összetételű helynevek a Dunántúlon -fa és -hida képzővel tűnnek fel,

30 addig a Sáros, Ung, Bereg és Ugocsa megyékből ismertek Andrásvágása formában, mind egyformák. Egyedül Zemplénben ismert az Andrásháza alak.

31 A publikált földrajzi név anyagban több példát találhatunk -nak végződésű névre, de ezek (Nagybakónak, Paloznak-Poloznik stb.) szláv névadással keletkeztek, és a -nak végződés helyhatározó jellegű.

32 Ez a névadási mód tehát a magyar szokások szerint nem volt gyakori, sőt igen ritkának mondható. Visszatérve a Mocsáry család történeti hagyományának etimológiai elemére, két megállapítást tehetünk. Az Andornak név nem keletkezhetett a mohácsi csata során az egyik Mocsáry ős vitézségének jutalmazásaként. A ló átadásának eseménye igaz lehetett, talán a muhi csatában, de ennek elemzése a birtoklástörténet korai időszakában szinte eredménytelenül ér véget. Az Andornak = részeshatározóval ellátott személynévmegoldásra semmiféle párhuzamot nem találtunk, a Mocsáry família szóhagyománya tehát ebben az esetben sem bizonyult hitelesnek. Az Andornak név tehát a fentiekben már megírt módon az Andronicus személynév elmagyarosodott formája, amely Andronicus - Andronyk - Andornuk változatokon keresztül juthatott el mai alakjáig. Hozzá kell azonban tennem, hogy erre a fejlődési folyamatra ilyen tartalommal másik, valóságos példát nem ismerek. Egy másik középkori személynév, a Brictius például a Bereck, Berecki formát vette fel, tehát egészen más módon alakult. Községünk alapítójának tehát az ismeretlen időben élt és semmiféle forrásban nem szereplő Andronicust tekinthetjük, aki latin neve ellenére feltételezhetően magyar le29. BAKÓ Ferenc 1977. 28-29. 30. KISS Lajos 1978. 55. 31. CSÁNKI Dezső 1890. I. 289., 388., 413., 431., 341.; 1. még KANDRA Kabos 1886-a. 452453. Abaújban, aTarcafői esperességben. 32. KISS Lajos 1978. 439.: Nagybakónak, 497.: Paioznak. 467