Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Patay Pál: A hevesi harang és középkori harangok Heves megyében

Az öntés bizonyára helyben, Hevesen történt. A középkorban ugyanis a nagyobb harangokat még a városokban lakó mesterek is általában a helyszínen öntötték. Az akkori nehézkes fuvarozási körülmények között célszerűbb volt a mesternek a helyszínre utaznia, ott egy ideiglenes olvasztókemencét építenie, mint a kész harangot szekéren nagy távolságra elszállítani. Ha meg is nevezte magát Paulus mester a harang feliratában, azt már nem tüntette fel, hová való is volt. Tudunk egy Magister Paulusról, aki a XV. század második felében Iglón élt, az ott több mint egy évszázadon át működött Gaál dinasztia utolsó tagjaként. 1454-ben történik róla először említés, 1475-ben Johannes Wagnerrel együtt önti meg a Szepes megyei Leibic (L'ubiea - CS) ma is meglévő nagyharangját.

5 Ennek felirata „. . . factum est hoc opus per magistrum Paulum et Iohannem de Novavilla" - némileg hasonló jellege alapján éppenséggel gondolhatnánk arra, hogy a hevesi harang is az iglói Paulus műve lehet.

6 Azonban tudomásunk van egy 1468-ban, azaz a mi harangunknál mindössze 3 évvel később, Paulus de Thopolczan által öntött harangról (Nyitrakoros Krusovce, CS), amely feliratának egyes részletei még jobban megegyeznek a hevesi harangon olvashatókkal: „Anno Do 1468 istam campanam ... ad h(onorem) beaté Marie virginis per m(agistrum) Paulum de Thopolczan".

7 Mindez azonban nem elegendő bizonyíték ahhoz, hogy a mi mesterünket azonosítsuk a két Paulus egyikével. 3. kép. Földben talált harangok és a törökök által rövidebb-hosszabb ideig birtokolt terület szélső határa. 1. Heves, 2. Szügy, 3. Budapest-Margitsziget, 4. Csolnok (Dág), 5. Ászár, 6. Székesfehérvár, 7. Felsőegerszeg, 8. Taszár, 9. Zselicszentpál, 10. Bárdudvarnok, 11. Szabás, 12. Bolhás, 13. Tótújfalu, 14. Nagybecskerek, 15. Ruzsa-Keresetpuszta, 16. Mindszent, 17. Bulcs, 18. Rekenyeújfalu, 19. Nyíregyháza-Mátészalka közötti vasút 5. SPIRITZA, J., Spisské zvony. (Bratislava, 1972) 77., 143., 62. kép. 6. DERCSÉNYI D.-VOIT P., i. m. 288. 7. SZIKLA Y János-BOROVSZKY Samu (szerk.), Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye. (Budapest, 1898) 77. 397