Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)

Immár jelenlegi lehetőségeink határát elérve, szükségét érezzük annak, hogy röviden összefoglaljuk a most felvázolt kutatás főbb részleteit, az abból következtethető korábbi korszakra vonatkozó, de ahhoz kapcsolódó megfigyeléseit, lehetőségeit. Célul első keresztelőegyházaink építésének, ezzel kapcsolatban a magyar térítés körülményeinek vizsgálatát jelöltük meg feladatunkként. Meddig is jutottunk e kérdésfelvetésben? Gerevich Tibor már 1938-ban megemlítette a román kori emlékekkel foglalkozó nagy munkájában a magyarság megkeresztelkedésének előzményeit (Pécs stb.). A legkorábbi templomok, székesegyházak régészeti feltárások nyomán történő vizsgálatára azonban mintegy 25-30 évvel ezelőtt, a veszprémi Szent György-kápolna feltárásával került sor. Ennek eredményei nyomán indult meg e kérdésben a nagyobb érdeklődés. (Ezzel párhuzamosan, más irányban is történtek vizsgálódások legkorábbi templomaink kutatása terén.) A most elkészült dolgozat is világosan rámutat e kérdés korábbi „fehér" foltjaira. Körtemplomaink átfogó és azokat bizonyos szempontból csoportosító, építési idejüket meghatározni igyekező munkák után kezdeményezések születtek a fenti kérdések pontosítására. így jutottunk el e dolgozat megírásáig.

26 Az előző fejezetben megjelölt irodalmat áttekintve, szembetűnő változásokat, módosulásokat vehetünk észre, figyelembe véve a jelenlegi vizsgálódás eredményeit, szempontjait is. A késő római (Aquincum, Celldömölk, Fenékpuszta, Pécs, Szombathelyt?] strj

) keresztény épületek és a továbbélő keresztény lakosság feltétlenül hatással volt a magyarság térítésére, legkorábbi templomainak építésére. Ez az időszak azonban e tájon olyan viharos és hosszú volt, hogy hatásának mértékét igen szerénynek tekinthetjük. Egykori létét azonban igazolja az avarok megkeresztelkedése 805 után, amikor a kagán a keresztségben az Ábrahám nevet kapta (Győr, Szent Ábrahám tiszteletére szentelt legrégibb egyháza) és a délnyugat-dunántúli frank-szláv fejedelemségnek a salzburgi püspökség segítségével megépített (Mosaburg - Zalavár) templomai, Metód pannóniai térítőtevékenysége. így el is érkeztünk a magyarság térítésének előzményeihez, jelenlegi vizsgálatainkhoz, a bizánci jellegű (körtemplomok) és „dunai térítőcsoport" (késő római, salzburgi előzményekkel) által létrehozott hosszhajós, félköríves szentélyű, legkorábbi templomaink emlékanyagának meghatározásához.

27 26. DERCSÉNYI D.: i.m. (1970) 76-81. és 97-98. - GEREVICH T.: Magyarország román kori emlékei (Budapest, 1938.) 7-60. - H. GYÜRKYK.: i.m. (1963) 341^08. -KOZÁK K.: i.m. (1985) 107-144. - Uő. Három- és négykaréjos templomok Magyarországon Arrabona 5. (Győr, 1963) 171-192. - Uő., Félköríves szentélyű templomaink a XI. században Arch. Ért. 93. k. (Budapest, 1966.) 1. sz. 47-64. -Uő., Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII-XIII. században Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1976—77/1. (Szeged, 1978) 49-89. - G. MOLNÁR V.: i.m. (1972) -KRALOVÁNSZKY A.: The earliest Church of Alba Civites. Alba Regia (Székesfehérvár, 1982) 75-88. - NAGY E.: Előzetes jelentés az 1964., 1967. évi esztergomi várfeltárásokról Arch. Ért. 95. évf. (Budapest, 1968) 102-109. -V. PLACHÁ, Devin (Nitra, 1975) - A. RUTTKAY, Ducové (Nitra, 1975) - A. RUTTKAY-E. CELKO, Kostolec Archeologická Rezervácia (Piestany, 1984). 27. DERCSÉNYI D.: i.m. (1970) 21-25. -GYŐRFFY Gy.: i.m. (1977) 25-53. és348-361. -KOZÁK K. : i.m. (1985); Uő., i.m. (1989) - VÁCZY P. : A város az ókor és a középkor fordulóján (Győr, 1971)51-78. 338