Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Révész László: Honfoglalás kori veretes tarsolyok Karosról

zott háttérből középen pontkörmotívum emelkedik ki. Gondolhatnánk arra is, hogy szegélydíszként a tarsoly tengelyében, alul helyezték el. Hasonló formájú veretek azonban másutt inkább a zárószíjon lelhetők, szíj végként.

28 Ez lehetett a szerepe itt is, azzal a különbséggel, hogy esetünkben inkább a kapcsolószíj végére szegecselhették (szegecshossz: 0,3 cm). A Karos-Eperjesszög II. temető 11. sírjának veretes tarsolyát tehát a következőképpen rekonstruálhatjuk (17. kép): magassága 12-14 cm, egyenes felső végének szélessége 10-12 cm lehetett. Szegélyét háromágú, levélcsokrot mintázó veretek ékesítették, melyek egymástól kb. 1,0-1,5 centiméterre helyezkedhettek el. Fedelére a sarkokon négy kisebb, középen egy nagyobb négyzet alakú veretet szegecseltek. A tarsoly fedőlapja a rászerelt díszítményekkel a tarsolylemezekhez, ill. a budapest-farkasréti veretes tarsolyhoz hasonlóan, alul rávarrott kapcsolószíjjal záródhatott. Ezt bizonyára egy, a fedőlap által takart bőrbújtatón húzzák át, s a csepp alakú verettél záródott. Hogy létezhettek ilyen, bújtatóveret nélküli tarsolyok, azt a tarsolylemezek kapcsolási módján,

29 valamint a budapest-farkasréti veretkészleten kívül egy kelet-európai párhuzammal is alátámaszthatjuk. Nemrégiben tette közzé szakirodalmunkban Fodor István a Csernyigov-Berjozki temető II. kurgánjából származó tarsoly vére tekét.

30 A D. Ja. Szamokvaszov által feltárt leletegyüttesből öt olyan négyzet alakú veret is látható, melyek szinte pontos megfelelői az imént bemutatott karosiaknak. Mivel bújtatóveretet itt sem láttunk, arra kell gondolnunk: ezeket is a fedőlap sarkain, illetve közepén helyezték el, rekonstrukciós kísérletünkhöz hasonlóan. A négy téglalap alakú veret még nem utal egyértelműen zárószíjra, azokat szegecselhették a függesztőszíjra is. A kapcsolószíjra kerülhetett ellenben a háromszög alakú kisszíjvég (18. kép). A szegélyveretes tarsolyok párhuzamait a 41. sír bemutatása kapcsán fent már áttekintettük. A 11. sír tarsolyvereteinek néhány rokondarabjára az alábbiakban szeretnénk felhívni a figyelmet. A fedélre szerelt négyzet alakú véreteknek a csernyigoviakhoz való hasonlóságáról már szóltunk, de nagyon közel állnak az Újfehértó-Micskepusztán előkerült készlethez is.

31 A szegélyveretek közeli párhuzamai Eperjeskéről ismertek, a 3. sírból.

32 Ez utóbbiakról - mivel nem szakember tárta fel azokat - felmerült, hogy veretes tarsoly részei lennének.

33 Az újabb karosi ásatások azonban szinte bizonyossá tették, hogy egészen másfajta tárgyat díszítettek. Ennek bővebb kifejtésére majd egy külön dolgozatban szeretnék kitérni.

34 A kapcsolószíjat lezáró csepp alakú veret alakja, díszítése nagyon közeli rokona azon övkészleteknek, melyeket Verébről,

35 s a bezdédi 3. sírból

36 ismerünk. 28. Szíjvégek zárják le a bodrogszerdahelyi, újfehértó-micskepusztai tarsolyok zárószíjának veretsorát is: DIENES I., FA 16. 1964. 92-110., s hasonló látható az ugyanott bemutatott keleteurópai párhuzamokon is. 29. DIENES I., FA 24.1973. 206-208; A Karos-Eperjesszög II. temető 29. sírjában megtaláltuk a tarsolylemez alatt a kapcsolószíj számára szolgáló kis ezüstcsatocskát is. 30. FODOR I., SzMMÉ 1981. 2. kép, 10. j. további irodalommal. 31. Uo. 2. kép; DIENES I., FA 16. 1964. 33. ábra. 32. KISS L., Arch. Ért. 39. 1920-22. 45^17; FETTICH N., AH. 21.1937. LIX. t. 1. 33. DIENES I., FA 16. 1964. 110; ERDÉLYI I., JAMÉ 4-5. 1961-62. 28. 34. Ilyen veretegyüttes látott napvilágot a Karos-Eperjesszög II. temető 52. és a III. temető 11. sírjából: RÉVÉSZ L., Arch. Ért. 116-117. 1989-90. 35. ÉRDY J., MTÉ 9.1876. 1-28; PULSZKY F., Magyar Fogánykori sírleletek. Bp. 1891.10-12; ERDÉLYI I., Alba Regia 16. 1978. 287-292. 36. JÓSA A., Arch. Ért. 16. 1896. 385-408; A teljes övkészletet DIENES I. mutatta be: Honfoglaló magyarok. A kisvárdai vár története. Szerk. ÉRY

I., Kisvárda, 1961. 120-121., 143-147. 281